mentalisbetegseg

A szorongásos betegek tíz százalékát kezelik megfelelően

2018. január 30. | Életmód, Kiemelt

Felmérések arra világítanak rá, hogy világszerte a lakosság 10 százaléka szenved valamilyen szorongásos betegségben. A betegek mindössze negyede részesül valamilyen kezelésben, és mindössze egytizedük kap megfelelő terápiát

A Depresszió és Szorongás (Depression and Anxiety) című szaklap publikálta annak a több mint 50.000 fő bevonásával készült vizsgálatnak az eredményét, amely először tárta fel nemzetközi szinten a kezeletlenül maradó szorongásos betegek arányát. Amint arról a Medical Online írása beszámol: Jordi Alonso és munkatársai az Egészségügyi Világszervezet (WHO) megbízásából 21 országban, 51.500 fő bevonásával végeztek vizsgálatot, aminek eredményeképp kiderült: világszerte a lakosság 10%-a szenved valamilyen szorongásos betegségben, a betegek mindössze 27,6% részesül valamilyen kezelésben, és mindössze 10%-uk kap megfelelő terápiát.

Alonso nyilatkozata szerint a szorongásos betegség hajlamos krónikussá válni, számos társbetegséggel (például depresszió) jár együtt, és szignifikáns mértékű rokkantsághoz vezethet; 2010-ben az Európai Unió országaiban 74 milliárd euróba került a probléma.

A vizsgálat megállapításai szerint az egyes országokban igen eltérő a betegség gyakorisága: míg Afrikában a lakosság 5,3%-a érintett, az európaiak 10,4%-a szorong. A kórkép bizonyos fajtái – például fóbiák, szeparációs szorongás – igen korán, már 5 és 10 éves kor között kezdődnek, míg egyéb szorongásos betegségek – például generalizált szorongás, pánikbetegség, poszttraumatikus stresszbetegség – általában 24 és 50 éves kor között indulnak, és jóval nagyobb gyakoriságbeli különbség van az egyes országok között.

A szorongásos betegség kezelése lehet gyógyszeres (farmakológiai), ebben az esetben legalább 4 orvosi vizit szükséges. A másik lehetőség a pszichoterápiás kezelés, ebben az esetben legalább 8 terápiás ülésre van szükség. A megfelelő terápia megelőzi a kórkép krónikussá válását és csökkenti a fizikai és mentális társbetegségek kialakulásának esélyét.

Amint arra a cikk rávilágít: a kielégítően kezelt betegek alacsony arányát több tényezőre lehet visszavezetni. Sok esetben sem a beteg, sem az egészségügyi ellátórendszer nem ismeri fel a kezelés szükségességét, olyannyira, hogy a szorongásos betegségben és valamilyen társbetegségben (komorbiditásban) szenvedők 41,3%-a van tisztában azzal, hogy terápiára szorulna, míg a társbetegség-mentes esetekben ez az arány 26,3%.

A terápiához jutás további korlátja az egészségügyi ellátórendszerek rossz minősége, a kezelés költsége vagy a betegséghez tapadó stigma is. Mivel a gazdag államokban is csak a betegek harmada részesül terápiában, a tanulmány szerzői arra hívják fel a figyelmet, hogy minden országban növelni kell a lakosság egészségügyi műveltségét, illetve egészség-értését, valamint az egészségügyi ellátórendszerek szorongásos betegségekkel kapcsolatos tudatosságát.

Scroll to top