Megszűnik a rokkantsági nyugdíj
2011. december 30., péntek
A karácsony előtti törvényhozási maratonban elfogadta az Országgyűlés a megváltozott munkaképességű emberek ellátásainak átalakításáról szóló törvényt. A rokkantsági nyugdíj megszűnik, a megváltozott munkaképességű emberek ezentúl két típusú ellátást kaphatnak: rehabilitációsat vagy rokkantságit. A fejleményeket és a szabályozás részleteinek alakulását sok SM beteg és érintett családtag feszülten figyelte, hiszen ebben a helyzetben a felülvizsgálatok a szokásosnál is nagyobb stresszt jelentenek egy betegnek, mivel a besorolás változása létbizonytalanságot okozhat. Különösen, hogy egy SM beteg állapota hullámzó, s nemigen van olyan munkahely, ahol a kiszámíthatatlanságot tolerálnák.
A Parlament december 20-án hajnalban név szerinti szavazást követően 253 igen szavazattal, 67 nem ellenében fogadta el Réthelyi Miklós nemzetierőforrás-miniszter javaslatát, amely rögzíti, hogy január 1-től rokkantsági nyugdíj, baleseti rokkantsági nyugdíj, rehabilitációs járadék, rendszeres szociális járadék, átmeneti járadék és a bányászok egészségkárosodási járadéka nem állapítható meg.
Amint az MTI összefoglalójából kiderül, 2012-től az lesz jogosult a megváltozott munkaképességűek ellátásaira, akinek az egészségi állapota – a rehabilitációs hatóság komplex minősítés alapján – 60 százalékos vagy kisebb mértékű. Ez az egészségkárosodás mértékének mostani meghatározása szerint azt jelenti, hogy az ellátásokra a legalább 40 százalékban egészségkárosodottak szerezhetnek jogosultságot.
Az ellátások jövedelempótló jellegűek, ezért csak akkor járnak, ha valaki egészségi állapota miatt nem tud dolgozni, és ha a kérelem benyújtását megelőző öt évben legalább 1095 napon – tehát összesen három éven – át volt társadalombiztosítása. Ez nem vonatkozik azokra, akik 2011. december 31-én már részesültek az átalakuló ellátások valamelyikében.
Két típusú ellátás lesz ezután: rehabilitációs vagy rokkantsági. Az előbbiben azok részesülhetnek – legfeljebb három évig –, akiknek a foglalkoztathatósága rehabilitációval helyre- állítható, illetve akik tartós foglalkozási rehabilitációt igényelnek. Az utóbbit pedig azok kaphatják, akiknek a rehabilitációja nem javasolt. Annak, aki rehabilitációs ellátást kap – ennek összege a minimálbér 30 és 50 százaléka között lehet –, együttműködési kötelezettsége van, amely kiterjed az aktív munkahelykeresésre, a felajánlott képzési vagy munkaerő-piaci programban való részvételre, valamint a rehabilitációs hatóság által felajánlott munkalehetőség elfogadására is. A rehabilitációs ellátás folyósítását szüneteltetni kell arra az időre, amíg az ellátott keresőtevékenységet végez vagy közfoglalkoztatásban vesz részt.
A rokkantsági ellátás legkevesebb a minimálbér 30 százaléka lehetne, maximum pedig annak 150 százaléka. A szabályozás szerint meg kell szüntetni a rokkantsági ellátást, ha az ellátott nem tesz eleget bejelentési és felülvizsgálati kötelezettségének. Ennek az ellátásnak a folyósítása mellett lehet keresőtevékenységet folytatni, ám a jövedelem háromhavi átlaga nem haladhatná meg a minimálbér 150 százalékát.
Azoknak, akik a jelenlegi III-as csoportú egészségkárosodási rokkantsági nyugdíjban részesülnek – ők 110 ezren vannak –, felülvizsgálatra kell jelentkezniük. A vizsgálatok eredményeképpen akiket rehabilitálhatónak ítélnek meg, rehabilitációs ellátást kapnak majd, akiket nem, azok pedig rokkantsági ellátást. Ez vonatkozik a rendszeres szociális járadékban részesülő 84 ezer emberre is.
A megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásához nyújtott támogatásoknál bevezetik az akkreditált munkáltató intézményét és a rehabilitációs kártyát, amely mentességet ad a munkabérre rakodó munkaadói terhek befizetése alól.
Kapcsolódó cikkek:
Állás vagy leszázalékolás és rokkantnyugdíj?
Rokkantak: merre vezet a visszaút?
Benyújtotta a kormány a rokkantnyugdíjak átalakításáról szóló javaslatot
Meredeken csökken az új rokkantak száma
Kérdőíves kampányt indítanak a fogyatékkal élők érdekképviseletei