Idegrendszert védő anyagokat szabadalmaztattak magyar kutatók

2016. január 27. | Címlap, Tudomány

A sclerosis multiplex, a Parkinson- és a Huntington-kór, a migrén, valamint a stroke alapját képező neurodegeneratív folyamatok vizsgálata mellett új idegszövetvédő hatású molekulák létrehozása is a célja az Magyar Tudományos Akadémia – Szegedi Tudományegyetem Idegtudományi Kutatócsoportnak. Több általuk előállított vegyületre már szabadalmi oltalmat szereztek – számolt be Vécsei László professzor.

„Az Európai Agytanács (European Brain Council) felmérése szerint a lakosság közel 30 százaléka szenved valamilyen idegrendszeri kórképben. E betegségek kezelése Európa-szerte a legnagyobb tételt jelenti az egészségügyi költségvetésben. Magyarországon évente átlagosan 45 ezer embert ér szélütés, körülbelül 1,5 millióan szenvednek migrénben, a Parkinson-kórosok száma eléri a 18 ezret, a sclerosis multiplexes betegeké pedig 9 ezerre tehető” – mondta el az mta.hu-nak Vécsei László, az MTA rendes tagja, a szegedi Neurológiai Klinika igazgatója, az MTA-SZTE Idegtudományi Kutatócsoport vezetője.

Prof. Dr. Vécsei László

Prof. Dr. Vécsei László

Mint Vécsei László kifejtette, a neurológia egyik leglényegesebb kérdése az idegszövet-károsodás (neurodegeneráció) mechanizmusának, valamint e károsodások kivédhetőségének (neuroprotekció) a megismerése. „Sok neurológiai kórkép idegszövet-károsodásra vezethető vissza. Így érthető, miért olyan fontos e terület kutatása. A szegedi multidiszciplináris kutatások egyik célja, hogy állatkísérletben és humán vizsgálatok során minél pontosabban megismerjük az olyan neurológiai betegségek, mint például a Parkinson- és a Huntigton-kór, a stroke, a migrén és a sclerosis multiplex közös alapjának számító neurodegeneráció kialakulásának folyamatát, illetve olyan vegyületeket találjunk, amelyek idegszövetvédő hatásúak lehetnek‟ – fogalmazott Vécsei László.

Mint az akadémikus rámutatott, komoly kérdéseket vet fel egyes kinurenin-származékok és -analógok idegszövetvédő hatása is. Ismertetése szerint a kinureninek az emberi szervezetben is megtalálható vegyületek, amelyek az egyik esszenciális aminosav, a triptofán lebontása során keletkeznek, és fontos szerepet játszanak az idegrendszeri kórképek kialakulásában. Korábbi eredményeik alapján a világ egyik vezető gyógyszerkutató folyóirata, a Nature Reviews Drug Discovery felkérésére a szegedi klinikusok és kutatók – Vécsei László, Szalárdy Levente, Fülöp Ferenc, Toldi József – összefoglaló tanulmányt jelentettek meg a kinurenineknek a neurodegenerációban, a migrénben és sclerosis multiplexben betöltött szerepéről.

„A kinurénsav-analógok idegrendszeri hatásának vizsgálatával – Fülöp Ferenc gyógyszerkémikus akadémikus, valamint Toldi József élettanász professzor kutatócsoportjaival együttműködve – új neuroprotektív hatású molekulákat keresünk. E területen több eredményünkre szabadalmi oltalmat szereztünk a migrén, a Huntington-kór és a gyulladásos kórképek kezelésére. Jelenleg pedig két szabadalmi kérelmen dolgozunk: Dékány Imre akadémikussal nanotechnológiai eljárással módosított vegyületek, míg Fülöp és Toldi professzorokkal az új struktúrájú kinurénsav-analógok szabadalmaztatásának területén. A gyógyszer kifejlesztéséig azonban nagyon hosszú az út. Ha a preklinikai adatok reményt keltőek, akkor is hosszú és alapos, igen nagy költséggel járó klinikai vizsgálatok elvégzésére van szükség” – ismertette Vécsei László.

A szegedi klinikusok a neurodegeneráció területén végzett legújabb MRI-vizsgálataik során az agy öregedésével foglalkoztak. Eredményeiket a szerzők – Király András, Szabó Nikoletta, Tóth Eszter, Csete Gergő, Faragó Péter, Kocsis Krisztián, Mus Anita, Vécsei László, Kincses Zsigmond Tamás – a rangos Brain Imaging and Behavior című folyóiratban tették közzé.

„A többi uniós tagállamhoz hasonlóan hazánkban is egyre égetőbb problémává válik a lakosság öregedése. Ezzel párhuzamosan mind több embert érint az Alzheimer-kór és az éreredetű (vascularis) dementia, de más neurológiai kórképek is a szellemi képességek kisebb-nagyobb mérvű hanyatlásával járnak együtt. Ezért fontos vizsgálni az agy öregedésének folyamatait is. Valójában az öregedés, ami az agy térfogatának csökkenésével járó folyamat, a neurodegenerációhoz közeli problémakörhöz tartozik, amelynek jó néhány vetületét kutatjuk” – fogalmazott az akadémikus.

Scroll to top