Az SM betegek és családjaik számára országszerte ingyenesen hozzáférhető mozgásfejlesztő filmet készített a Magyar Sclerosis Multiplexes Betegekért Alapítvány (MSMBA) a Nemzetközi Pető Intézettel együttműködésben. A filmben odahaza fekve, ülve, állva végezhető gyakorlatsorokat, a járást javító feladatokat és légzőgyakorlatokat is bemutatnak, hogy ezzel segítsenek azoknak a betegeknek is az állapotuk megtartásában és terheik enyhítésében, akiknek nincs lehetőségük rendszeresen tornára járni.
A konduktív pedagógiai program több mint fizikoterápia: tudatosságra, fegyelmezett napirendre is ösztönöz annak érdekében, hogy a betegek többet hozhassanak ki napjaikból és jobban kihasználhassák energiájukat. Azokat a betegeket is be kell vonnunk a rehabilitációba, akik nem vesznek részt aktívan a közösségekben vagy nincs lehetőségük eljutni szervezett tornára – indokolta az országos alapítvány és a Nemzetközi Pető Intézet együttműködésével készült 50 perces mozgásfejlesztő film létjogosultságát dr. Kelemenné Szántai Anita, az MSMBA elnöke. Elmondta: csaknem minden élethelyzetben van lehetőség egy beteg állapotán javítani, legyen szó betegsége elején járó, enyhe tünetekkel rendelkező páciensről vagy otthonához kötött betegről. Mindenkihez a saját képességeire és korlátaira tekintettel kell közeledni, s nem szabad lemondani azokról a lehetőségekről, amelyek könnyebbé tehetik a mindennapokat. Az alapítványi elnök hozzátette: a film a hozzátartozóknak is szól, megtanít olyan praktikus fogásokat, amelyekkel ők is segíthetik családtagjuk mozgását.
Több mint torna
A gyakorlatsort Urbán Judittal, a Pető Intézet csoportvezető konduktorával állították össze, aki két évtizede foglalkozik SM betegek fejlesztésével.
– A konduktív pedagógia többet jelent speciális tornafeladatoknál: a kifejezés az idegrendszeri sérülés miatti mozgássérültek komplex rehabilitációját és nevelését takarja. A nevelés ebben az összefüggésben első hallásra furcsán csenghet, ám mégis erről van szó: a megváltozott állapothoz és élethelyzethez való alkalmazkodást, új szokások elsajátítását igyekszünk aktívan segíteni, hogy az adott korlátok között biztonságosabbá és könnyebbé váljon a mozgás, a közlekedés, s minél tovább meg lehessen őrizni az önállóságot – ecseteli Urbán Judit.
A rehabilitáció nem passzív gyógykezelés. Tevékeny és kitartó részvételt, folyamatos erőfeszítést igényel a betegtől. Csodák sajnos nincsenek, ezért fontos, hogy a betegek ne egy-két alkalomtól várjanak javulást. El kell érni, hogy az érintett ne nyűgnek érezze a rendszeres tornát, mert akkor hamar abba fogja hagyni. A mindennapok szerves részévé kell válnia a mozgásnak. A kitartás idővel nemcsak az állóképesség és a koordinációs készségek javulásában, hanem az önbizalom növekedésében is eredményt hozhat.
Befektetés a jövőért
Nem szabad azt mondani, hogy erre nekem nincs időm! A rehabilitáció nem időrabló, hanem időt teremtő befektetés, kitartással a tornára szánt idő bőségesen megtérül, mert energiát szabadít fel, az elsajátított praktikák a mindennapokban is jól hasznosíthatók, segítenek beosztani az időt, s jobban takarékoskodni a meglévő erővel. Aki hetente több alkalommal végigcsinálja a feladatsort, a kezdetben esetleg nehezebben követhető gyakorlatok is rutin mozdulatokká válhatnak a számára.
– Ha tudatosan törekszünk a szimmetrikus testhelyzet megtartására, a helyes tartásra, a szabályosabb járásra, akkor egy idő után észre fogjuk venni, hogy kevesebb fájdalommal és többre vagyunk képesek, mint gondoltuk. Ráadásul elkerülhetjük, mérsékelhetjük a rossz beidegződések következtében kialakuló ízületi kopásokat, deformitásokat is – említ rövid és hosszabb távú előnyöket Urbán Judit. Tapasztalata szerint sok SM beteg jár nehezebben, mozog bizonytalanabbul, mint ami állapotából következne, pedig ezen a rendszeres tréninggel sokat lehet javítani.
A filmben a fejlesztő szakember instrukciói alapján két SM beteg végzi el a gyakorlatokat. A feladatot Lipták Anikó, egy fiatalabb, segédeszköz nélkül mozgó önkéntes, valamint egy idősebb sorstárs, a bottal közlekedő Drozdik Mária végzi el, ezzel is illusztrálva, hogy más-más erőnlétben lévő betegek is képesek végigcsinálni a speciális tornát. Külön blokkban mutatják be a fekve, az ülve, az állva végzendő feladatokat, a járás-, majd a légző gyakorlatokat.
Urbán Judit megjegyzi: még az ágyban fekvő betegek számára is vannak feladatok, amelyeket érdemes megtanulniuk: a légzőgyakorlatok elsajátításával például tehetnek azért, hogy beszédük érthetőbb legyen, enyhüljenek a rágási, nyelési problémák, de egy hirtelen támadt légszomjat is könnyebben legyőz az, akinek gyakorlata van abban, mit kell tennie ilyen esetben.
A mozgásfejlesztő film 4 részletben érhető el az alábbi Youtube linkeken:
– 1. rész
– 2. rész
– 3. rész
– 4. rész
