Nem némíthatja el a zenémet az SM

2017. május 15. | Címlap

„Nem halhatok meg, és főként nem bénulhatok le. Akkor örökre vége lenne a zenélésnek” – mondja a Virtuózok tehetségkutatóban is bemutatkozott fiatal hegedűművész, Bonina Anna-Szofi, akinél SM betegséget diagnosztizáltak.

Bonina Anna-Sophie Svájcban született, egy magyar és egy olasz fagottművész gyermekeként. Kiskora óta egyértelmű volt, hogy a komolyzenével szeretne foglalkozni, családja szerint már egy-kétéves korában a hegedűt követelte. „Vártuk, hogy meggondolja magát, hátha kiderül, hogy mindez csak fellángolás, de nem így lett – meséli nevetve Ildikó, az édesanya. – Svájcban a zeneiskolákat meglehetősen hosszú várólista előzi meg. Végül addig mondogatta, mit szeretne, hogy hatéves kora körül kerestünk egy magántanárt.”

„Emlékszem, rendszeresen elkísértem az anyukámat a próbákra – meséli Anna-Sophie. – Érdekes, bennem úgy maradt meg, hogy a hegedű választott engem, nem én őt. A végén tényleg én voltam az, aki szó szerint kisírtam magamnak a hangszert. Anya nem akarta. Ez egy nehéz hangszer, mondogatta, de én nem hagytam. Madarat lehetett velem fogatni, amikor végre beadta a derekát.”

Tehetségére a tanárok is hamar felfigyeltek. Már kamasz volt, amikor egyikük azzal kereste meg a szülőket, hogy bármennyire is nehéz, lassan átadná a tanítását másnak, attól fél, kevés az amúgy több évtizedes tapasztalata a lány fejlődéséhez.

A fiatal lány nemrég fejezte be az alapképzést a Berni Zeneművészeti Egyetemen. Mindebben az sem jelentett akadályt, hogy ezelőtt nem egész két évvel az orvosok szklerózis multiplexet diagnosztizáltak nála. „Több tünetem is volt, ami mind valamilyen komolyabb betegségre utalt, legfőképp az extrém fáradtságom – meséli. – Aztán egyik napról a másikra jött a zsibbadás, majd a jobboldali bénulás a mellkasomtól végig, lefelé. Amikor közölték velem a diagnózist, mindenki megijedt, a barátaim szó szerint kétségbeestek. Amit én megértek, de én más vagyok! Nem féltem igazán. Szinte a legelső gondolatom ez volt: rendben, most, hogy tudom, hogy ez van, megkeresem a megoldást. Nem halhatok meg, és főként nem bénulhatok le. Akkor örökre vége lenne a zenélésnek.”

A teljes riport a Nők Lapja Café oldalán olvasható.

Scroll to top