Új korszak a globális tudományban
2011. november 26., szombat
Új korszak a globális tudományban címmel fogadták el a Tudomány Világfórumának (WSF) résztvevői a tanácskozás zárónyilatkozatát a napokban, a WSF utolsó napján az Országházban.
Amint arról az MTI cikke beszámol, a nyilatkozat kiemeli, hogy a világ arculatát ma sokkal jobban, mint korábban bármikor határozza meg a tudomány. A harmadik évezred első évtizedét állandó és alapvető változások jellemezték, amelyek átrajzolták a tudomány világtérképét, a globális tudomány új korszaka köszöntött be. Komoly morális és etikai vonatkozásai vannak az emberiség előtt álló egyre összetettebb kihívásoknak, olyanoknak, mint a növekvő népesség, klímaváltozás, élelmiszerellátás, energiahiány, vagy a természettudományok, idegtudományok és nukleáris fizika, ez halaszthatatlan globális párbeszédet igényel a tudósok és a társadalom között.
Ennek fényében a WSF résztvevői javaslatokat fogalmaztak meg. Ezek között szerepel a kutatások és innovációk felelős és etikus végrehajtása, vagy a nemzetközi tudományos együttműködés elősegítése. Hatékonyabban kell koordinálni a globális kihívásokkal kapcsolatos nemzetközi tudományos projekteket, de létfontosságú a nemzetközi összefogás technológiai katasztrófák, járványok esetében.
"Gyors és fundamentális változások idején biztosítani kell a tudomány támogatását, hogy az az elérhető legjobb módszerek segítségével felmérhesse, meghatározhassa a politikai döntések, a természettudományi és társadalomtudományi felfedezések hatásait" - fogalmaz a dokumentum.
A nyilatkozat kiáll azért, hogy a nemzeti parlamentek és kormányok kifejezzék elkötelezettségüket tudományos tanácsadás igénybevételére a döntéshozatal folyamatában. Hatékony tudománypolitika kidolgozását sürgeti nemzeti, regionális és globális szinten, hogy világszerte jobban lehessen koordinálni és monitorozni a kutatásokat, összehangolni az egyetemi képzést, elősegíteni az egyenlőségen alapuló globális és regionális tudományos együttműködést.
Schmitt Pál köztársasági elnök a Szegeden európai összefogással megépítendő szuperlézer-berendezés példáján keresztül az együttműködés fontosságát hangsúlyozta a zárónapon elmondott beszédében. "A szuperlézer megvalósítása ékes példája annak, hogy a tudomány nem csupán a versenyről, de az összefogásról is szól" – fogalmazott.
Az államfő a felelősség fontosságát is kiemelte: "a WSF éppen azt a szellemiséget képviseli, hogy az emberi teljesítőképesség határait feszegető tudomány felelős magáért az emberért. Ha az élet valamely szegmensét vizsgálja, nem mehet el az élet egésze mellett sem."
Magyarországon 2004 óta lassú emelkedés mutatkozik a GDP-nek a tudományra és fejlesztésre fordított hányadát nézve. 2009-ben a bruttó hazai össztermék 1,15 százaléka került a tudomány szférájába. Ezt az arányt az évtized közepére 1,5 százalékra, 2020-ra pedig az EU célkitűzését követve 1,8 százalékra szeretné növelni az ország - mondta Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter.
Bogyay Katalin, az UNESCO közgyűlési elnöke beszédében Albert Einstein szavait idézve hangsúlyozta, hogy egyetlen problémát sem lehet megoldani a "köztudat" azon szintjén, amely létrehozta. "Ez a gondolat az alapja a Tudomány Világfórumának, amely immár több mint egy évtizede biztosít keretet a kutatók, döntéshozók és a társadalom párbeszédének.
Emlékeztetett arra, hogy a WSF története 1999-ben kezdődött, amikor az UNESCO Budapesten rendezte meg a Tudomány Világkonferenciáját. "Az ötödik világfórum zárásakor már senkiben sincs kétség, hogy ez egy sikeres vállalkozás" - mutatott rá Bogyay Katalin, aki örömét fejezte ki, hogy a következő, 2013-as világfórum házigazdája Brazília lesz.
A tudomány a globális fejlődés szolgálatában mottóval tartják meg következő alkalommal - két év múlva - a Tudomány Világfórumát (WSF) Rio de Janeiróban - jelentette be Aloizio Mercandante, Brazília tudományért és technológiáért felelős minisztere a 2011-es tanácskozás zárónapján Budapesten.
Kapcsolódó cikkek:
Leplezetlen kampány a kutatásokért
Változik az orvosi kutatások szabályozása
Európai elismerés a debreceni rezidensnek
SM kutató az innovációs szövetség díjazottjai között