Emlékév az idegtudományok professzora tiszteletére
2012. január 04., szerda
Ritkán esik meg, hogy egy magyar tudósnak nemzetközi évet szentelnek, úgy gondolom, hogy ez egyben a magyar tudományos élet, a Magyar Tudományos Akadémia elismerése is - hangsúlyozta Pálinkás József az MTI-nek annak kapcsán, hogy az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete Szentágothai János születése századik évfordulója tiszteletére 2012-t a neves agykutató emlékének szenteli.
Mint kifejtette, Szentágothai János jelentősége a magyar tudományban, ahogy a közéletben betöltött szerepe kevesekéhez hasonlítható. "Kiemelkedő kutatóként azok között volt, akik a Nobel-díjasokkal egy sorban álltak" – idézi a Szentágothai János iskolateremtő tevékenységéről is megemlékező MTA elnökét az MTI cikke. Több idegtudományi iskola is született, amelyek eredményeiben ma is érződik hatása" - fogalmazott Pálinkás József, az 1 millió euró összdíjazású Agy-díjat (Brain Prize) említve példaként, amelyet 2011-ben elsőként három magyar kutatónak, Somogyi Péternek, Freund Tamásnak és Buzsáki Györgynek ítélték oda.
Az MTA elnöke kitért arra, hogy a centenáriumról számos rendezvénnyel emlékeznek meg országszerte, így például a Pécsi Egyetemen és a Semmelweis Egyetemen, amelyeknek Szentágothai János a professzora volt. A hazai ünnepségek főrendezvénye október 31-én, Szentágothai János születésnapján lesz a Magyar Tudományos Akadémián, az emlékkonferencia védnöke Pálinkás József lesz.
Hámori József akadémikus, az egykori tanítvány, a Magyar UNESCO Bizottság elnöke kiemelte, hogy a Szentágothai-év a magyar agykutatás elismerése is. "Mindenki valamilyen formában Szentágothai-tanítvány. Az ő szárnyai alatt nevelődtünk mindannyian, akik itt dolgozunk és igyekszünk Magyarország javára folytatni az agykutatásokat. Szeretném hinni, hogy a nemzetközi év a magyar agykutatást is tovább lendíti, például azzal, hogy elősegíti az erre fordított összegek növelését" - fogalmazott Hámori József.
Szentágothai Jánosnak már kutatói karrierje elején volt egy olyan módszertani felfedezése, amely az idegpályák kutatását teljesen új utakra terelte. A Pécsi Egyetemen, ahová 1946-ban hívták meg, egészen más kutatási témát választott, a belső fülben lévő helyzetérző (vestibularis) rendszerrel foglalkozott. "Igazából ekkor tett szert világhírre. Emellett a kisagy kutatásai is nagyon érdekelték, valamint a látórendszer, később pedig a gerincvelői idegpályák áttevődéseivel foglalkozott" - emelte ki Hámori József, aki szerint e "mindenevőség" akadályozta tulajdonképpen meg, hogy Szentágothai János, akit többször is felterjesztettek a legrangosabb tudományos elismerésre, megkapja a Nobel-díjat.
"Nem lett ugyan Nobel-díjas, de világszerte ismerték. Több nemzetközi szervezet tagja is volt, így a National Academy of Sciences-nek, külső tagja volt a Royal Society-nak és a vatikáni Pápai Akadémiának is. Több egyetem, így az Oxfordi Egyetem választotta díszdoktorának" - emelte ki az akadémikus.
Szentágothai másik nagyon jelentős eredménye, hogy az anatómia oktatását teljesen új pályára tette.
"Az addig morfológiai tárgyat funkcionális anatómiaként oktatta. Tehát, amikor a szívizomról beszélt, nemcsak azt oktatta, hogy milyen a lefutása az izomrostoknak, hanem arról is beszélt, hogy hogyan működik" - mondta. Emellett nagyon jó előadó volt, aki igen nagy népszerűségnek örvendett mind a nemzetközi konferenciákon, mind a medikusok körében.
Kapcsolódó cikkek:
Mit adtak az SM gyógyszerek 15 év alatt?
Rendületlenül keresik, hogy kik az ideális orvosok
Európa legnagyobb idegrendszeri konferenciája Magyarországon
Milyen betegségektől félnek az emberek?
Betegségek genetikája: bennünk múltunk és jövőnk