2010. október 27. | Életmód

Amikor egy fiatal vagy akár idősebb SM beteg kontrollvizsgálatakor a kezelőorvos számba veszi a tüneteket, az állapotfelmérésben ki kellene térni az intim élet zavaraira is: sok feszültség alól felszabadítaná az érintetteket, ha ez épp olyan természetes lenne, mint a rutinszerű funkcióvizsgálatok – vallja Nadabánné Benyik Éva, aki a kecskeméti találkozón nem mint az országos alapítvány ügyvezetője, hanem mint SM beteg szólalt fel, s osztotta meg egy általa megismert házaspárnak a szerelmi élettel összefüggő gondolatait is.

Sajnos még mindig tabutémának számít a szexualitás, a szexuális problémák; a szemérmesség vagy álszemérmesség pedig az orvosi rendelőkben is kitart – fogalmazott Nadabánné Benyik Éva.
– Ahhoz képest, hogy az SM az életük virágkorában támadja meg a sorstársainkat, s mennyi embernek okoznak a szexuális zavarok magányosságot vagy lelkiismeret-furdalást, furcsa hogy miért kerül csak elvétve szóba a gondok között a szexuális élet. Ha beszélnek vagy írnak a problémákról, azt általában orvosok teszik: legtöbbször névtelenül feltett kérdésekre és levelekre válaszolnak a szakemberek. Pedig fontos tényező a házasságban a szexualitás, még ha az szükségszerűen más lesz is, mint a betegség előtt. Nem biztos, hogy a párokban van annyi összetartó erő, hogy szerelmes éjszakák nélkül is évtizedeken át kitartsanak egymás mellett. Tehetünk hát egy ideig úgy, mintha minden rendben menne, de az önbecsapás előbb-utóbb visszaüt.

– Az alapbetegségünkkel összefüggő felülvizsgálatokon az orvos tüzetesen megvizsgál bennünket, keresi az agytörzsi működészavart, megállapítja rokkantságunk mértékét, kérdez az inkontinencia zavarunkról, de véletlenül sem esik szó arról, hogy milyen problémát okoz, okozott szexuális életünkben az SM. Pedig talán ha a kezelőorvos irányítana, adna beutalót szakorvoshoz, szexológushoz ugyanúgy mintegy feltételezett tüdőgyulladás esetén a röntgenre, természetesebb lenne számunkra is a segítségkérés, a problémák megbeszélése, úgy az orvosi rendelőben, mint házasságon belül – érvelt az előadó.

Mi sem bizonyítja jobban, milyen kevés szó esik az intimitásról, minthogy Nadabánné Benyik Éva is egy nyolc évvel ezelőtti történetet elevenített fel. 2002-ben egy meghívásnak eleget téve képviselte a magyar betegeket az SM Világkonferencián, ahol 29 ország mintegy nyolcszáz résztvevője hallgatta meg John C. Golding, az Európai SM Platform norvég vezetőjének és feleséségnek történetét.
A férfi azzal kezdte: fontos a szex a házasságukban, de elfogadták, hogy alkalmazkodniuk kell a körülményekhez. Beszámolójuk idején 28 éve voltak házasok, a férfi 14 éve volt SM beteg. Őszintén vallott arról, hogy házaséletében számára nagyon fontosak az ölelések, a csókok, az érintések és a szerelmeskedés. A lényeg azonban: foglalkozni kell egymással. A feleség elmondta: ugyan párjának változott a fizikuma, de ettől még szüksége van a szeretetére, s hogy ezt éreztesse is vele. Nem tértek ki a téma elől: mindennek a kulcsa a nyílt és őszinte beszélgetés volt.

Szexuális életükben nagy gond volt a fáradékonyság és a fájdalomérzet is, közös ötletekre, sokszor gyógyszerre is szükség volt, ezért a spontaneitás elmaradt: tervezniük kellett az együttléteket. De nem szégyenkeztek: amikor a férfi szükségét érezte, pszichológushoz is fordult.

Persze egyetlen mély és tartós kapcsolatnak sem lehet csak a testiség az alapja, s a házaspár is hangsúlyozta: az egymásnak való életadás és gyógyító erő, egymás megerősítése, a kibékülések és az ünneplések tették stabillá házasságukat. Emellett pedig megjegyezték: a szexben is nagyon fontos segítő a humor, még akkor is, ha „fekete” – idézte fel a házaspár egykori történetét Nadabánné Benyik Éva.

Forrás: SejtMag Magazin – B. Papp László

Kapcsolódó cikkek:
Az elfojtott vágyak mérgezhetik a viszonyokat
Vállalhatnak gyermeket az SM betegek is
Szexuális diszfunkció és SM
Rák és szexuális élet férfiaknál