Képzelje el, hogy egy csótány vagy egy csiga mászkál a karján. Beleborzong? Jó! Akkor szinte máris sikeres volt a foglalkozás, hiszen éppen a sérült érzékelés stimulálása az egyik célja az állatasszisztált terápiáknak. Budavári Mária, az esztergomi kórház SM nővére tágította ki azt a szűk perspektívát, miszerint csak a kutyákat vagy a lovakat tekintsük terápiás állatoknak.
Akinek van kutyája vagy macskája, tudja, hogy az állatok jelenléte, érintése milyen pozitív hatással lehet az idegrendszerre, a mentális jóllétre. Az egyiptomiak már 5 ezer évvel ezelőtt gyógyító hatást tulajdonítottak az állatoknak. Állatokat az első világháború után a frontról hazatérő, kezelésre szoruló férfiak mentális állapotának javítására is bevetettek, később a traumák feldolgozásának segítésébe már rutinszerűen bevonták őket. A kutyák terápiás alkalmazása az 1960-as évektől vett igazán lendületet. Kutyákat idehaza is bevonnak pszichiátriai vagy rehabilitációs foglalkozásokba: állatasszisztált terápiákat szerveznek gyerekeknek éppúgy, mint demenciával, Alzheimer-kórral élő időseknek vagy a hospice ellátásban a haldoklók érzelmi támogatására. A lovas terápia is évtizedek óta elismert fejlesztő módszer: van olyan megyei SM egyesület, amely korábban rendszeresen biztosított lehetőséget lovas foglalkozásokra a tagjainak.

Budavári Mária
Budavári Mária személyében egyesült az SM betegekért évtizedek óta dolgozó szakápoló és az állatbarát. Lánya képzett állatterapeuta, így az együttállás adott volt ahhoz, hogy a szakápoló megismertesse az SM betegekkel az állatasszisztált terápiákban rejlő lehetőségeket. A Máltai Szeretetszolgálat égisze alatt szerveztek foglalkozásokat, de volt példa arra is, hogy Berekfürdőn egy rehabilitációs SM betegtalálkozóra vitték el az állatokat.
– A stressz csökkentése, a motiváció erősítése, a pszichológiai segítés mellett az állatok részesei lehetnek a mozgásrehabilitációnak is. A járásra, az egyensúlyra is jó hatással lehet, amikor a betegek a kijelölt pályán végigvezetik a terápiás kutyát vagy más, az állapotukhoz igazodó feladatokat végeznek velük – sorolja Budavári Mária.
A vállalkozó kedvűek kilépve a komfortzónájukból, olyan állatokkal is közelebbi kapcsolatba kerülhettek, mint az apró teknősök, az agáma, a csiga, a lisztkukac vagy a sziszegő csótány. – A teknőst leszámítva a többiek nem tartoznak a tipikus házi kedvencek közé. Illetve egyáltalán nem tartoznak azok közé az állatok közé, amelyeket sokan szívesen megérintenének. Ám ezek a teljesen ártalmatlan hüllők és bogarak segíthetnek az érzészavarokkal érintett területek stimulálásában azáltal, ahogyan a különböző típusú állatkák a karokon, lábakon mászkálnak. Természetesen senkinek nem adunk a kezébe akaratán kívül csigát vagy csótányt. Akikben viszont nincs fóbia vagy legyőzik ellenérzésüket, szinte mindannyian érdekes, pozitív élményről számolnak be. Már önmagában a szokatlan megtapasztalás is élményt ad – meséli Budavári Mária.
– Az állatokkal végzett munka nem csupán jópofa, hanem egy szakmailag alátámasztott, egyre nagyobb szakirodalommal bíró módszer, amely rendszeresen alkalmazva érdemi változást hozhat a betegek életében. A fő gondunk éppen a rendszerességben rejlik, ezt nem tudjuk biztosítani. Egy ilyen típusú terápia beillesztése az SM betegek mindennapi életébe és rehabilitációjába komplex feladat, amely több szakember összehangolt munkáját igényli. A kutyás és lovas módszerek az elterjedtebbek. Alapítványi keretekben általában nagyon esetleges, hogy mikor és kikkel tudjuk megismertetni az állatasszisztált terápiát. Szervezett keretek között, rendszeres foglalkozásokra kevés beteg jut el, ez leginkább azon múlik, hogy a lakóhely közelében elérhető-e valamilyen típusú program. Mindenesetre érdemes utánanézni a lehetőségeknek – javasolja Budavári Mária.
A cikk a Multiplex Magazin 2024/3. lapszámában jelent meg. A hirdetéseket nem tartalmazó, ingyenes betegtájékoztató és életmód magazin nyomtatásban eljut az ország minden SM centrumként működő neurológiai osztályára, valamint a betegszervezetekhez. A lapot kiadóként a Békés Megyei Sclerosis Multiplexes Emberek Közhasznú Szervezete (Bekesmegyeiscleroris.hu) jegyzi. A lapszámok IDE KATTINTVA teljes terjedelmükben PDF formátumban letölthetők az internetről is.