A 28 éves Lina Nielsen egyszer, ikertestvére Laviai Nielsen kétszer is dobogóra állhatott a párizsi olimpián, így ketten három olimpiai bronzéremmel tértek haza Nagy-Britanniába. A 4×400 méteres váltófutás női csapatának mindketten tagjai voltak, közösen szerezték meg az érmet. Laviai a 4×400 méter férfi-női vegyes váltóban is eredményesen szerepelt csapattársaival, ráadásul új angol nemzeti rekordot is felállítottak. Lina 17 éves volt, amikor kiderült nála a sclerosis multiplex, Laviai 25. A lányok a közös küzdelem példaképei.
Lina és Laviai egyiptomi-szudáni származású édesanya és dán édesapa egypetéjű ikerlányaiként születtek Kelet-Londonban 1996-ban. Sportos gyermekkoruk volt, 2012-ben, 16 évesen a londoni olimpián már önkéntesként dolgoztak. Laviai kulcsélményként emlékszik arra, amikor egy brit olimpiai bajnok atlétanő mögött állt, akit a tömeg ünnepelt. „Figyeltem, ahogy élete egyik legnagyobb versenyére készül, majd megnyeri. Csodáltam az összpontosítását, az elszántságát, a lendületét. Arra inspirált, hogy a lehető legjobb sportoló legyek” – nyilatkozott korábban Laviai a pályafutását meghatározó emlékről.
Lina kezdetben gátfutóként, Laviai középtávfutóként ért el sikereket, később váltottak a 400 méteres futásra. 2015-ben mindketten tagjai voltak a 4×400 méteres váltónak, amelyik Svédországban megszerezte a junior Európa-bajnok csapat címet. Sorra jöttek a hazai és nemzetközi atlétikai sikerek, amelyek nyomán – sok-sok fegyelem, felkészülés és kitartás révén – látótávolságba került az olimpiai kvalifikáció is. Addig azonban még sok buktatót le kellett győzniük.
Lina 26 éves volt, amikor 2022 augusztusában, egy rosszul sikerült világverseny fordulópontot hozott az életében. Hogy magyarázatot adjon a történtekre, nyilvánosságra hozta, hogy sclerosis multiplex beteg, és egy relapszusa miatt teljesített sokkal gyengébben, mint ahogyan várták tőle: a verseny alatt végig zsibbadt a bal oldala. „Egyetlen verseny sem lesz olyan ijesztő, mint az a világbajnoki verseny volt. Annyira féltem a rajtvonalnál attól, hogy eleshetek!” Ekkor elárulta azt is: valójában már 13 éves kora óta vannak tünetei, majd 17 éves volt, amikor egyértelműen kimondták az SM diagnózist.
„Amikor kiderült a betegségem, úgy éreztem, mintha életfogytiglani büntetést kaptam volna. Soha nem sírtam még annyira életemben, mint akkor. A nyilvánosság előtt viszont 9 éven át titkoltam a betegséget: nem akartam, hogy úgy nézzenek rám, mint az „SM-es” sportolóra. Azonban mára úgy érzem: eljött az ideje, hogy elmondjam a történetemet. Remélem, hogy ez inspiráló erőt adhat majd másoknak is” – nyilatkozta akkor a The Telegraph angol napilapnak.
„Féltem a bejelentéstől, ám miután a húgom megtette, már én is magabiztosan állok elő vele: nekem is sclerosis multiplexem van” – avatta be a nyilvánosságot két héttel Lina után Laviai is. Nála 2021-ben diagnosztizálták a betegséget. A tokiói olimpia előtt néhány nappal közölték vele az orvosok.
A sportolók világszerte a 2020-as tokiói olimpiára készültek, ami a COVID járvány miatt egy évet csúszott, így 2021 nyarára tűzték ki az új időpontot. Minden sportágban nagy kihívás volt a pontosan időzített edzéstervekkel csúcsra járatott teljesítményeket a lefújt olimpiát követően még egy évig fenntartani. Bár Lina betegsége folytán ikertestvére SM kockázata ismert volt, Laviai bízott benne, hogy csak túlhajtotta magát és azért kezdett zsibbadást érezni, amikor túlhevült a szervezete. A tokiói olimpiára való kiutazása előtti napokban azután egyértelművé tették az orvosok: nincs kibúvó, ő is SM beteg.
„Két nappal azelőtt derült ki a betegségem, hogy elrepültem az olimpiára. Ez rányomta a bélyegét a mentális állapotomra… Láttam a testvéremet, amikor 17 éves korában diagnosztizálták, és nagyon sötét, depressziós időszakon ment keresztül. Egyetlen tinédzsernek sem szabadna ilyen bajjal szembenéznie! Ám utána visszagondoltam arra a kilenc évre is, amióta már tudtunk az ő betegségéről, hiszen ez idő alatt is nap mint nap láttam az ő teljesítményét és helytállását. Ez megnyugtatott engem is. Azt gondoltam: minden rendben lesz, hiszen a legtökéletesebb példa van előttem” – fogalmazott Laviai egy akkori interjúban. A tokiói olimpián végül 5. helyet szerzett a csapatuk. Laviai ezt csalódásként élte meg. Elhatározta: a 2024-es párizsi olimpiára újra teljes mértékben uralni fogja a testét, fizikailag és szellemileg is élete legjobb formáját hozza majd…
Folytatták tehát a felkészülést, versenyről-versenyre értek el ragyogó eredményeket, mígnem 2024-ben eldőlt: mindketten kijutottak a párizsi olimpiára.
– Nagyon szerencsések vagyunk, hogy még mindig képesek vagyunk azt csinálni, amit szeretünk: vagyis futni, amilyen gyorsan csak tudunk. Meg akarjuk mutatni az embereknek, hogy még ha vannak is akadályok, ha olykor az előre eltervezetthez képest más utat is kell választani, akkor is lehet folytatni. Nagyon jó nekünk, hogy testvérekként űzhetjük ezt a sportot. Mindig azt mondjuk, hogy a másik nélkül nem csinálnánk, mert mi közösen örököltük a versenyképességünket. Egész kicsi korunktól kezdve versenyzünk egymással, ez a természetes testvéri versengés ösztönzi a sportteljesítményünket is. Közben pedig együtt éltünk át csúcsokat és együtt mentünk át a mélypontokon. Egymás támaszai vagyunk, hiszen van egy ember, aki anélkül megérti, hogy min megyünk keresztül, hogy túl sokat kellene beszélni róla. Az edzéseken is olyanok vagyunk, mint egymás másolatai: olyanok vagyunk egymásnak, mint egy metronóm, ami jelzi az ütemet, amit a másik átvesz. Különböző erősségeink és gyengeségeink vannak, de közösen fejlődünk, mindig ott vagyunk egymásnak. Ez egy nagyon különleges adomány – vallott kapcsolatukról az Olimpics.com videójában Laviai.
Amint Lina felidézte, kezdetben féltek a nyilvánosságtól. Ám annyira sok pozitív üzenetet, biztatást és szeretetet kaptak, hogy ez megerősítette őket abban, hogy jó döntést hoztak. A fogadtatás bizonyos értelemben még segített is elfogadniuk a diagnózist. Felszabadító élmény volt számukra, hogy nem kell többet titkolózni.
A testvérpár sok interjút adott már, többször szerepeltek címlapokon is. Az olimpiai éremszerzés az érdeklődésnek újabb lendületet adott. Ugyanakkor nemcsak passzívan várnak a megkeresésekre: a közösségi médiában is nagyon aktívak. Laviai Instagram oldalát 206 ezren, Lináét 143 ezren követik. A YouTube-on „A Nielsen-ikrek” (The Nielsen Twins) néven van saját csatornájuk, aktívak a Tiktokon is. Nyílt kiállásukkal sokat tettek azért, hogy minél több szó essen az SM-ről, minél többen tisztában legyenek a betegség jellemzőivel. Másrészt példájukkal, küzdésükkel a betegtársaknak is szeretnének reményt adni, hogy nagyon rossz időszakok, mélypontok után is jöhet javulás. Amint az egyik interjúban megfogalmazták: „a remény világítótornyai akarunk lenni.”
A cikk a Multiplex Magazin 2024/1. lapszámában jelent meg. A hirdetéseket nem tartalmazó, ingyenes betegtájékoztató és életmód magazin nyomtatásban eljut az ország minden SM centrumként működő neurológiai osztályára, valamint a betegszervezetekhez. A lapot kiadóként a Békés Megyei Sclerosis Multiplexes Emberek Közhasznú Szervezete (Bekesmegyeiscleroris.hu) jegyzi. A lapszámok IDE KATTINTVA teljes terjedelmükben PDF formátumban letölthetők az internetről is.
