„Az Ön panaszainak a hátterében szklerózis multiplex áll” – egy mondat, amely érthető módon traumát jelent az érintett beteg számára. A trauma feldolgozása egy hosszú, komplex folyamat. A diagnózis egyben kérdések sokaságát veti fel, és a jövőre nézve változások sorát vetíti előre. A diagnózis hatással van az énképre, a családi viszonyokra, a gyermekvállalásra, a munkavállalásra. Az érzelmek igen széles skáláját érinti annak a feldolgozása, hogy valaki SM-beteggé vált. Normálisnak tekinthető az, hogy sok SM-betegnél jelen van a tagadás, a veszteség érzése és a reményvesztettség. A kezdeti ijedtség után viszont ennek nem szabad állandósulnia.
A szakemberek egyetértenek abban, hogy megfelelő kezelésekkel, amelyeknek a beteg nem csupán „elszenvedője”, hanem aktív részese, az SM gondozói csapat szakszerű segítségnyújtásával, a család, a barátok és a betegtársak nyújtotta támogatással az SM-betegek is hosszú, aktív életet élhetnek.
Az SM egyéb betegségekkel, köztük szorongással vagy depresszióval társulhat
Az SM nem jár egyedül: a betegségteher, az SM-mel járó stressz, félelmek és aggodalmak olyan mentális betegségekhez vezethetnek, mint a szorongás vagy a depresszió.
Egyes felmérések alapján minden 4. SM-beteg depresszióval küzd, de a kórházi kezelésre szoruló SM-betegek körében a 40%-ot is elérheti a depresszió előfordulási gyakorisága. A szorongás kicsivel ritkább, de az is közel minden 4. SM-beteget érint. De ezt nem szabad törvényszerűségnek elfogadni, mert nagyon sokat lehet tenni azért, hogy ez ne így legyen.
Megfigyelték, hogyha az SM-beteg jelentős mértékben mozgáskorlátozott, gyakran fáradtságra panaszkodik, szorongás is fennáll nála, illetve dohányzik, gyakrabban alakulhat ki nála depresszió. Ellenben az önbizalom, az önbecsülés, valamint a hit abban, hogy meg tud küzdeni a felmerülő nehézségekkel, pozitív hatásúak ebben a vonatkozásban is, és azok megléte csökkenti a depresszió rizikóját.
A szorongás velejárói lehetnek:
- aggodalom,
- félelem (vélt vagy valós dolgoktól),
- tehetetlenség érzése,
- „mindjárt valami rossz fog történni” gondolat jelenléte,
- fokozott veszélyérzet.
A szorongás ijesztő testi tüneteket is kiválthat:
- légszomj,
- szédülés,
- remegés,
- szívdobogásérzés,
- verejtékezés,
- gyomorfájdalom,
- zsibbadás (szorongás).
A depresszió számos formában jelentkezhet, egyénenként változó lefolyású lehet. A depresszió tünetei lehetnek:
- levert, rossz hangulat, örömérzet csökkenése,
- egyéb okkal nem magyarázható súlygyarapodás vagy súlycsökkenés,
- aluszékonyság vagy álmatlanság,
- érdeklődés, motiváció csökkenése,
- fáradtság, erőtlenség,
- szorongás, fokozott aggodalom,
- feleslegességérzés, bűntudat érzése,
- pesszimizmus, negatív jövőkép és önkép, alacsony önértékelés,
- feledékenység, koncentráció csökkenése,
- halállal kapcsolatos gondolatok, esetleg öngyilkossági gondolatok, kísérletek.
A depresszió olyan mértékben rombolhatja az SM-betegek életminőségét, mint a mozgáskorlátozottság. Emellett, a depresszió felerősíthet egyéb olyan tüneteket, amelyek megléte már önmagában is kellemetlen, kínzó, így például depresszió esetén fokozott lehet a fájdalom, előtérbe kerülhet a szorongás vagy kifejezettebbé válhatnak a memóriaproblémák és egyéb kognitív zavarok. Ráadásul, a depressziós betegek kevésbé követik a terápiájukra vonatkozó előírásokat, például előfordul, hogy nem szedik rendszeresen a számukra rendelt gyógyszereket, ami további állapotromlást idézhet elő. Ez egy ördögi kör: az SM depressziót hozhat magával, ami tovább ronthatja a beteg állapotát. Ki kell törni az ördögi körből: a depressziót kezelni kell. Az SM-betegeknél – személyre szabottan – pszichoterápia és/vagy gyógyszeres kezelés (antidepresszánsok) segítheti azt, hogy depresszió nélkül élhessenek.
Az Orvosi vizit rovat további cikkei:
A shubok felismerése és jelzése a kezelőorvos felé
SM tünetnapló: segítség az SM tüneteinek nyomon követésében
Pontos válaszok, fontos kérdések: készüljön fel az orvosi vizitre!
