Megvan az öregség első pillanata?

2010. november 19. | Tudomány

A tejsav megjelenése az agyban az öregedési folyamatok indikátora lehet – állítják svéd és német kutatók. Igaz eredményeiket egyelőre csak rágcsálókon való vizsgálataikból vonták le, ám feltételeznek olyan párhuzamosságokat, amelyek később hasznosíthatók lehetnek az emberi öregedés sejtszintű megértésében is. Két rendkívül rangos kutatóhely, a stockholmi Károly Intézet (Karolinska Institutet) és a kölni Max Planck Intézet [&hellip

A tejsav megjelenése az agyban az öregedési folyamatok indikátora lehet – állítják svéd és német kutatók. Igaz eredményeiket egyelőre csak rágcsálókon való vizsgálataikból vonták le, ám feltételeznek olyan párhuzamosságokat, amelyek később hasznosíthatók lehetnek az emberi öregedés sejtszintű megértésében is.

Két rendkívül rangos kutatóhely, a stockholmi Károly Intézet (Karolinska Institutet) és a kölni Max Planck Intézet szakemberei a „PNAS” című tudományos folyóirat október végén megjelent számában korszakos felfedezésről számolnak be: eszerint megállapítható, hogy egy szervezetben megindult-e már a folyamat, amelyet közönségesen öregedésnek nevezünk – számolt be egy kutatás megállapításairól a Weborvos.

E processzusért a mitokondriumok károsodásait szokás felelőssé tenni. Ha például az agysejtek e parányi erőművei valamilyen oknál fogva nem működnek kifogástalanul, alternatív üzemmódra váltanak át, amelynek azonban van egy jellegzetes mellékterméke: a tejsav. Mivel sikerült kimutatni az összefüggést az ilyen meghibásodások és bizonyos jellegzetesen öregkori betegségek (pl. az Alzheimer- és a Parkinson-kór) közt, a tejsav jelenléte, főleg azonban mennyisége segíthet előre jelezni effajta bajok kialakulását. Ekképpen pedig a legsúlyosabb, mindenkor halállal végződő állapotét – az öregségét is. (A tételt egyelőre csak egereken bizonyították, sok múlik tehát például azon, hogy „jó” egereken kísérleteztek-e. Szintén újabb keletű felfedezés, hogy e rágcsálók olykor hamis adatokat szolgáltatnak, például, mert reakcióikat általános egészségi állapotuk és egyéb csoportjellemzőik is befolyásolhatják.)

A mitokondrium a sejtnek az a szerve, ahol a tápanyag rendes körülmények közt energiává alakul, amely aztán a test összes lehetséges folyamatának tüzelőanyagául szolgál. Minél idősebb azonban egy szervezet, annál több genetikai hiba következik be a mitokondriumokban, ami pedig – feltételezik a Jaime Ross vezette kutatási kooperáció résztvevői – felgyorsítja az öregedés folyamatát.

Az egéragyak vizsgálata mindenképpen ezt erősítette meg, igaz, a kísérleti állatokat egy idő előtti öregedésre hajlamos törzsből válogatták. Mint kiderült, ezeknél az állatoknál a tényleges egér-aggkor tipikus jeleit – a szőrhullást, a csontritkulást és a nagyothallást – megelőzte agyuk tejsav-tartalmának megemelkedése. A következő lépésben azonban az is kiviláglott, hogy a jelenség a teljesen közönséges, genetikailag szokványos fehéregereknél ugyanígy megfigyelhető, s a különbség csak annyi, hogy ezek valamivel később kezdik mutatni a szóban forgó tüneteket.

A kutatók semmit sem bíztak a véletlenre, és behatóbb elemzésekkel e kutatás során is igazolták, hogy amikor a mitokondriumok már nem működnek megfelelőképpen, átváltanak egy olyan üzemmódra, az úgynevezett glükolízisre, amelyhez nincsen szükségük oxigénre. Ennek a végterméke a tejsav, amely aztán felszaporodik az agyban. (Valami ehhez hasonló történik erős igénybevételkor az izmokban, melyek ilyenkor ugyancsak átkapcsolnak e gyorsabb, de kevésbé hatékony energianyerési módozatra, s a felhalmozódó tejsav egyik következménye az izomláz.)

Ha az egerek „megbízhatóak”, még mindig kérdéses, vajon az állatok vizsgálata során szerzett ismeretek milyen mértékben vonatkoztathatóak az emberre. A tudósok azonban állítják, hogy bizonyos jelek arra vallanak: az analógia helytálló és a tejsavat eredményező változás az emberi agyban is bekövetkezik. Amennyiben ezt sikerül véglegesen bizonyítani, a tejsavszint az ember esetében is az öregedési folyamatok indikátora lehet. Ez azzal a hatalmas előnnyel járna, hogy e folyamatokat igen korán diagnosztizálhatnák, és adott esetben lassíthatnák is őket. Ugyancsak ígéretes, hogy más öregedési markerekkel ellentétben a tejsavszint – a páciensek számára fájdalommentes módon – egy MRI-tomográfia-szerű eljárással könnyen meghatározható volna. Az a cég pedig, amely ennél is egyszerűbb vagy olcsóbb tejsavtesztet dolgoz ki, nagy valószínűséggel megcsinálja a szerencséjét.

Kapcsolódó cikkek:
Idősödő tagság, hiányzó utánpótlás az egyesületeknél
Nobel-díj: miért nem hal meg a ráksejt?
Hosszabb élet a gyógyszerek által

 

Scroll to top