A bélflóra állapotát elemző mikrobiom-tesztek gyakorlati hatékonysága ma még megkérdőjelezhető, a tesztekből nyert információ terápiás célokra még nem alkalmazható – hívja fel a figyelmet a Semmelweis Egyetem. Az itthon is egyre népszerűbb vizsgálat idővel célzott kezelésekhez és diagnózisokhoz vezethet, ma azonban nem lehet csupán erre hagyatkozni, indokolt esetben szakorvosi és műszeres vizsgálat szükséges a bélhez köthető betegségek pontos diagnosztikájához, a probléma súlyosságának megállapításához és hatékony kezeléséhez.
A bél baktériumösszetételéről, annak állapotáról képet adó mikrobiom tesztek iránti érdeklődés a bélrendszer általános jelentőségének megértésével párhuzamosan nő. A bélflóra állapotával számos betegség hozható összefüggésbe, például a gyulladásos bélbetegség, a cukorbetegség, az autoimmun, szív- és érrendszeri betegségek, a depresszió és a rák, bár az ok-okozati összefüggéseket még nem sikerült teljesen feltárni.
„Az emberi bélflóra nagyfokú változatossága és egyénenként eltérő sajátosságai, valamint a kontrollált vizsgálatok hiánya jelentik a bél mikrobiom-összetételét vizsgáló tesztek gyakorlati alkalmazásának fő korlátait” – mondta a Semmelweis.hu portálnak dr. Patai Árpád gasztroenterológus, a Semmelweis Egyetem Sebészeti, Transzplantációs és Gasztroenterológiai Klinikájának munkatársa.
A széklet mikrobiom teszt a páciens székletmintájának bakterialis génjeit elemzi. A teszt a mintavétel idején a bélben található baktériumokról ad pillanatképet. A baktérium-összetételt számos tényező, például stressz, elfogyasztott ételek, a teszt elvégzésének helye, stb. befolyásolják. Az eltérő protokoll szerint végzett tesztek eltérő eredményt hoznak, ami szintén befolyásolja értelmezésüket.
A bélfóra összetétele egyénenként eltér, ezért sem lehetséges egy sztenderd/ideális baktériumszint meghatározása.Ezért még az egy személytől származó minták összehasonlítása sem ad megbízható információt a bélflóra állapotának változásáról. A teszt elvégzése után az eredményeket összegzik, ebben szerepel a vizsgált baktériumok szintje, a bélflórát jellemző, például annak változatosságát értékelő paraméterek, étrendi és táplálék-kiegészítőkre vonatkozó ajánlások. A mikrobiom diagnosztika fő problémája, hogy bár az elemzés részletes, a javasolt terápia általános, a teszt alapján ugyanis még nem lehet a klinikai döntéseket meghozni.
„Ismereteink döntően laboratóriumi és állatkísérletből származó eredményeken alapulnak, nagy esetszámú konzekvens humán vizsgálatok eredményei még nem elérhetők, ezért ezeket még nem tudjuk emberekre vonatkoztatni” – mondja a gasztroenterológus. További nehézséget jelent, hogy a gyártók sokszor saját étrendkiegészítőiket ajánlják, melyekhez kevés független kutatás tartozik.
A teljes cikk a Semmelweis.hu oldalon olvasható.
