A diagnózis felállításában és a kezelés követésében is nélkülözhetetlen az MRI: nemcsak a diagnózist segíti, hanem a terápia megválasztásához és biztonságos folytatásához is döntő információkat ad. Az MRI nemcsak a tünetekhez köthető elváltozásokat tárja fel, hanem a betegség csendes aktivitását is. Dr. Nyilas Nóra, a Semmelweis Egyetem Neuroradiológiai Tanszék radiológusa összefoglalta, mit keresnek az orvosok a képeken, hogyan változott a kontrasztanyag szerepe, miért fontos a rendszeres kontroll.
Az MRI, a mágneses rezonanciavizsgálat az SM felfedezésének, majd a betegek utánkövetésének legalapvetőbb eszköze. Mivel az MRI nem használ ionizáló röntgensugárzást, mint a CT, ezért nincs ismert egészségkárosító hatása, a vizsgálat így gyakorlatilag bármennyiszer ismételhető. Különböző MRI-készülékek léteznek, erősségük mértékegysége a Tesla: minél nagyobb ez az érték, annál részletgazdagabb képet adnak. Az SM betegek vizsgálatánál leggyakrabban 1,5-3 Tesla erősségű gépeket használnak, amelyek nagy felbontású képet biztosítanak.
Dr. Nyilas Nóra
Az MRI révén olyan elváltozások is észrevehetők, amelyek még nem okoznak panaszokat, de jelzik a betegség jelenlétét. Ez a RIS, a radiológiailag izolált szindróma, amikor a betegnek még nincsenek tünetei, de az MRI már jellegzetes SM-elváltozásokat mutat. – Ekkor még nem mondható ki az SM, de az ilyen betegek több mint felénél tíz éven belül megjelennek klinikai panaszok. Ha ebben a fázisban felismerjük a betegség kockázatát, a kontrollvizsgálatok révén esély lehet azt a legkorábbi pontot elkapni, amikor már indokolt kezelést indítani – magyarázta Nyilas Nóra.
Az SM-nek jellegzetes megjelenési formája van az MRI-n: elsősorban az agy fehérállományában és a gerincvelőben keresik a kis fehér foltokként megjelenő plakkokat, emellett gyakori a látóideg gyulladásos érintettsége is. A radiológus feladata, hogy megkülönböztesse az SM plakkokat más betegségek hasonló elváltozásaitól. Ez nem mindig egyszerű feladat, mert a magas vérnyomáshoz és a cukorbetegséghez társuló kisérbetegségek vagy a migrén is okozhat apró, fehér pontokat az agyban. Ezért is javasolt, hogy a kivizsgálás mindig SM-centrumban történjen, ahol nagy tapasztalat van a hasonló megjelenésű betegségek megkülönböztetésében.
Az első MRI általában hosszabb, félórás vizsgálat, mert ekkor minden részletet dokumentálni kell, kontrasztanyagot is adnak, és több régiót vesznek górcső alá. Az SM diagnosztikájában jellemzően gadolínium-alapú kontrasztanyagot alkalmaznak, amelyet vénás injekcióként adnak be a vizsgálat elején. Ez az anyag ott jelenik meg az agyban, ahol a vér-agy gát sérült: a friss gyulladásos plakkok ezen a sérülésen keresztül halmozzák a gadolíniumot, ezért „fénylenek” a felvételeken. A gadolínium a szervezetből a vesén keresztül kiürül, komoly mellékhatása ritka, leggyakrabban enyhe melegségérzés, átmeneti fejfájás vagy a beadás helyén jelentkező kellemetlenség fordul elő.
A későbbi kontrollok általában már rövidebbek, sokszor nincs szükség kontrasztanyagra. Az orvosok a korábbi képekkel összehasonlítva elsősorban azt vizsgálják, történt-e változás. Nyilas Nóra kiemelte: a kontrasztanyag szerepe sokat változott. Míg korábban szinte minden vizsgálatnál használták, ma már inkább az első MRI-re és bizonyos speciális helyzetekre korlátozódik az adása. – Az SM centrumokban a modern vizsgálati protokollok kontrasztanyag nélkül is megbízhatóan mutatják ki az agyban vagy a gerincvelőben a változásokat – érvelt Nyilas Nóra.
Gyerekeknél ugyanazokat a protokollokat alkalmazzák, mint felnőtteknél, de a fiatalkorban jellemzőbb agresszívebb kezdet miatt gyakrabban lehet indokolt MRI. Terhesség alatt a betegség aktivitása általában mérséklődik, ezért MRI-t ritkán végeznek, a várandósság első harmadában pedig egyáltalán nem. Később már biztonságos, de kontrasztanyagot a magzat védelme miatt ekkor sem adnak. A szülés után viszont három hónapon belül ajánlott az állapotfelmérő vizsgálat, mert ekkor a betegség aktivitása fokozódhat.
– Az a feladatunk, hogy észrevegyük, ha új plakk jelent meg, vagy a meglévők közül valamelyik nőtt. Ez a radiológiai progresszió, ami akkor is látszódhat a képeken, ha a betegnek közben semmilyen új tünete nincs. Ha ilyet találunk, az a kezelés újragondolását is szükségessé teheti – hangsúlyozta a radiológus. Az MRI a kezelések biztonsága szempontjából is fontos. Egyes terápiák ritka, de súlyos mellékhatásokat okozhatnak, például gyulladásos folyamatokat vagy fertőzéseket. Ezek sokszor először a képalkotó vizsgálaton látszanak. – Ha valami szokatlant látunk, azonnal jelezzük a neurológusnak. Volt olyan betegünk, akinél az MRI alapján derült ki, hogy nem új SM-plakkal, hanem egy fertőzéses tályoggal állunk szemben. Ez alapvetően megváltoztatta a kezelését, és végül megőrizte az életminőségét – idézte fel Nyilas Nóra.
A radiológus említette egy másik SM beteg tanulságos esetét is. Az illető a diagnózis után egy ideig rendszeresen járt kontrollvizsgálatokra, majd úgy ítélte meg, hogy neki már nincs sem vizsgálatokra, sem gyógyszerre szüksége. Évekkel később látták újra, amikor markáns panaszai miatt ismét rászánta magát a vizsgálatra. Az MRI lelet ekkorra drasztikus romlást dokumentált a központi idegrendszerben. – Az ilyen esetek mutatják meg, mennyire fontos a rendszeres kontroll. Ha valaki nem követi az orvosi javaslatokat, a betegség úgy válhat aktívvá, hogy egy ideig nem észlelhető a mindennapokban romlás, majd amikor a károsodás meghalad egy mértéket, a tünetek hirtelen nagymértékben fellángolhatnak. Ekkor pedig már kisebb az esélye, hogy egyensúlyba hozható, illetve az időközben lezajlott idegi károsodások sem fordíthatók vissza – hangsúlyozta a radiológus.
Nyilas Nóra a praxisából további példákat is hozott: volt olyan beteg, akinek nem volt új panasza, de a kontroll MRI-n új plakk jelent meg, ezért gyógyszerváltás mellett döntöttek. Más esetben a kontrasztanyag mutatta meg, hogy egy kicsi, alig észrevehető góc valójában aktív, így a kezelés módosítása segített a hosszú távú stabilizálásban. Az MRI tehát akkor is jelezhet aktivitást, amikor a beteg panaszmentes. Ez azt jelenti, hogy a neurológus a képalkotó vizsgálat alapján akkor is javasolhatja a terápia módosítását, ha a beteg úgy érzi, hogy jól van. A radiológusok hasznosnak tartják, ha egy beteg kontrollvizsgálatai mindig ugyanazon a gépen, azonos beállításokkal történnek, mert ez könnyebbé teheti a korábbi felvételekkel való összevetést.
A tudomány fejlődésével az MRI szerepe folyamatosan növekszik, új diagnosztikai kritériumok jelennek meg. Az utóbbi időszak egyik újdonsága a „parázsló gócok” felismerése. Ezek nem friss gyulladások, hanem lassan zajló, krónikus aktivitást mutatnak. Azonosításukhoz speciális MRI-mérésekre van szükség, vagyis a gép többféle beállítással készít felvételeket, hogy a lassan zajló folyamatokat is láthatóvá tegye, emiatt a kontrollok időtartama hosszabb lehet. – Előfordulhat, hogy valaki megszokta, hogy a kontroll 15 percig tart, legközelebb mégis 20 perces vizsgálatra hívjuk. Ekkor új markereket keresünk, amelyek a korábbinál többet elárulhatnak a betegségről – tette hozzá a radiológus. – A parázsló gócok felismerése a betegek jövőjét is befolyásolhatja. Ezek lassan, évek alatt károsítják az idegszövetet, és ha időben észrevesszük őket, a neurológus olyan terápiát javasolhat, amely megelőzheti, késleltetheti a maradandó károsodást. A célunk nem csupán az, hogy a jelenlegi tüneteket kontroll alatt tartsuk, hanem az is, hogy hosszú távon megőrizzük a pácienseink életminőségét. Ehhez a legkisebb gyanús jelet is meg kell látnunk az MRI-n – mondta Nyilas Nóra.
Az MRI a terápiás döntésekben tehát kettős szerepet tölt be: jelzi, ha a betegség aktivitása erősödik, de azt is kimutatja, ha a kezelés jól működik. Ha huzamosabb ideig nem jelennek meg új plakkok, az annak a bizonyítéka, hogy a gyógyszer hatékonyan fékezi a gyulladásos folyamatokat. – Nagyon örülünk, amikor azt írhatjuk egy leletbe: „nincs radiológiai progresszió” – zárta gondolatait a szakorvos.
A cikk a Multiplex Magazin 2025/1. lapszámában jelent meg. A hirdetéseket nem tartalmazó, ingyenes betegtájékoztató és életmód magazin nyomtatásban eljut az ország minden SM centrumként működő neurológiai osztályára, valamint a betegszervezetekhez. A lapot kiadóként a Békés Megyei Sclerosis Multiplexes Emberek Közhasznú Szervezete (Bekesmegyeiscleroris.hu) jegyzi. A lapszámok IDE KATTINTVA teljes terjedelmükben PDF formátumban letölthetők az internetről is.
