A fájdalomnak alapvetően evolúciós védelmi feladata van: figyelmeztet és óv a veszélyektől. Ha nem fájna, amikor a kezünket forró tűzhelyhez érintjük, akkor nem húznánk el és súlyosan megégnénk; ha nem jelezne a szorító mellkasi fájdalom, akkor nem ismernénk fel az infarktust és nem hívnánk mentőt. Az SM-ben jellemző idegi fájdalomnak azonban nincs ilyen haszna, mert nem valós veszélyt jelez, hanem értelmetlen szenvedést okoz – fogalmaz prof. dr. Komoly Sámuel, a Pécsi Tudományegyetem Neurológiai Klinika professzor emeritusa. Hangsúlyozza: a fájdalmakba nem szabad beletörődni, mert megfelelő kivizsgálással és beavatkozással szinte mindig lehet segíteni. Ha teljesen megszüntetni nem is lehet mindig, a hétköznapokat élhetőbbé lehet tenni.
A fájdalom többféle kiváltó okból és többféle mechanizmus által alakulhat ki. A nociceptív, azaz szövetkárosodásból eredő fájdalom a szövetekben lévő érzékelő receptorok aktiválódásából fakad. Oka lehet például sérülés, gyulladás vagy ízületi kopás. Ha elvágjuk az ujjunkat a konyhában, pontosan ott fáj, ahol a seb keletkezett, és a fájdalom jelzi, hogy óvnunk kell a sérült területet. Ha begyullad a mandulánk és torokfájást érzünk, az a szervezet jelzése arra, hogy ott zajlik egy gyulladásos folyamat, amibe be kell avatkozni. Ezekben az esetekben tehát a fájdalomnak van értelme: ott jelez, ahol a probléma van. A sclerosis multiplexben jelentkező fájdalom azonban gyakran más jellegű.
Prof. Dr. Komoly Sámuel
– Az SM-ből fakadó fájdalom teljesen fölösleges, értelmetlen szenvedést okozó fájdalom. Sem a diagnosztikában, sem a progresszió megítélésében, sem a terápia kiválasztásában nincs haszna, épp ezért mindent meg kell tennünk, hogy csökkentsük” – mondja Komoly Sámuel. Klasszikus példaként az arcidegzsábát (trigeminus neuralgia) említi. Ez hirtelen, villámcsapásszerű, rohamokban jelentkező, rendkívül heves fájdalom az arc egyik oldalán. Akár apró érintés, rágás vagy a beszéd is kiválthatja, SM-betegeknél gyakrabban fordul elő, mint másoknál. Az arcidegzsába típusos példája a kisugárzó idegi fájdalomnak: az ideg sérülése (SM okozta mielinhüvely- károsodás) az agy egyik speciális területén (az ún. agytörzsben, több centiméter távolságra az arctól) található, a fájdalom viszont az ideg által ellátott arcfélben, fogakban jelentkezik, azaz kisugárzik az ideg ellátási területére. Sajnos a kisugárzó fájdalmat sokszor az orvoskollégák sem ismerik fel: „kell ott lenni valaminek, ahol fáj” dogmát követve kihúzzák a betegek fogait, felesleges melléküreg-operációt (sőt operációkat) végeznek. És a fájdalom nem múlik el, sőt általában még kifejezettebb lesz.
– Persze egy SM betegnek is lehetnek egy időben többféle eredetű fájdalmai. Ezért kell pontosan körülírni, mit érez valaki,
mert jellegzetes tünetek árulkodnak a neuropátiás komponensről. „Kisugárzik a fájdalom más testtájékra is? Égő érzést tapasztal, mintha csalán csípte volna meg? Vagy bizsergést, mintha hangyák másznának a bőrén? Ha finoman hozzáér valami – ruha, ágynemű –, az fájdalmas? Jelentkezik hirtelen hasogató fájdalom? Hideg vagy meleg víz okoz-e fájdalmat? Tapasztal érzéketlenséget? Ha enyhe nyomás éri, az vált-e ki fájdalmat?” Minél több az „igen” válasz, annál valószínűbb, hogy idegi fájdalomról van szó. A megkülönböztetés azért fontos, mert a neuropátiás fájdalmakra nem hatnak a más fájdalmakra alkalmazott fájdalomcsillapítók.
– A teljes népesség közel tíz százalékát érinti valamilyen neuropátiás fájdalom. Bizonyos betegségekben ez az arány jóval magasabb: nemcsak SM válthatja ki, hanem például az övsömörnek vagy a cukorbetegségnek is gyakori szövődménye. Az SM betegeknek mintegy harmadát érintheti kisebb vagy nagyobb mértékben. Ennek ellenére gyakran mégsem gondolnak rá a háziorvosok vagy szakorvosok sem, ezért a betegek nem kapják meg a megfelelő kezelést. A fájdalmakba azért sem szabad beletörődni, mert azok egy idő után „önálló életre kelnek.”
– A krónikus fájdalom idővel önálló kórfolyamattá válik. Három hónap folyamatos fájdalom után az agyat bombázó impulzusok már tartós változásokat okoznak. A fájdalomküszöb lejjebb kerül, a stresszválasz felerősödik, és az esetek 60–70 százalékában a helyzetet tovább rontó depresszió is megjelenik. Ez a depresszió sokszor nem a klasszikus lehangoltságban látszik, hanem olyan jelekben, mint az ingerlékenység, a türelmetlenség, a felerősödő fájdalomélmény, az alvászavar.
Komoly Sámuel megemlít egy néhány éve újonnan azonosított jelenséget, amit nociplasztikus fájdalomnak hívnak. Ilyenkor nincs sem kimutatható szöveti károsodás, sem neuropátiás idegsérülés, hanem az agy fájdalomfeldolgozó hálózata „hangolódik el.” Ha a neuropátiás fájdalmat úgy képzeljük el, mintha a vezetékek megsérülnének és zárlatot okoznának, a nociplasztikus fájdalomnál maga a „központi számítógép”, az agy kezdi hibásan értelmezni a beérkező jeleket.
– Legalább öt agyi központ foglalkozik a fájdalommal. Van, amelyik tompít, van, amelyik erősít. Ha ez az egyensúly elbillen, a fájdalomélmény torzul: a hideg melegnek tűnhet, a simítás fájhat, a kis inger is nagy szenvedést okozhat – fogalmaz a professzor.
– A recept nélkül kapható nem-szteroid gyulladáscsökkentők, amelyeket sokan reflexből bevesznek, a neuropátiás komponensre nem hatnak. Hosszú távú szedésük ráadásul növelheti a szívinfarktus és a stroke kockázatát, tönkreteheti a gyomrot, a vesét. Amerikai adatok szerint többen halnak meg nem-szteroid gyulladáscsökkentők okozta gyomorvérzésben, mint bizonyos bőrrákok miatt. Tehát hosszú távon az említett gyógyszereket „nyakra-főre” nem szabad szedni – figyelmeztet Komoly Sámuel. Az SM-hez társuló idegi fájdalomra speciális gyógyszerek valók.
– Vannak szerek, amelyek az idegi ingerületvezetést gátolják. Ezek egy részét epilepszia kezelésére is alkalmazzák. Mások olyan antidepresszánsok, amelyek a szervezet belső fájdalomgátló rendszerét erősítik. Mi ezt a rendszert tudjuk megtámogatni. Hasonló játszódik le akkor is, amikor egy nagybeteghez megérkeznek látogatóba a gyerekei, az unokái és ez idő alatt kevesebb fájdalomcsillapítóra van szüksége. A fájdalomérzetet az aktuális lelkiállapot tehát nagymértékben befolyásolhatja mind negatív, mind pozitív irányba. Ebből következően pszichológiai módszerek is segíthetnek a mérséklésben.
Sok adat szól amellett, hogy a pszichológiai kezelések is hatékonyak. Magyarországon azonban kapacitáshiány miatt gyakran nehéz elérni ezeket, és sok beteg kevésbé is nyitott a pszichológiai segítségkérésre.
A professzor megemlítette a tudatos jelenlét gyakorlásán nyugvó „mindfulness-alapú” terápiákat. Ez azt jelenti, hogy a beteg megtanul figyelni a pillanatnyi testi érzéseire, gondolataira és érzelmeire anélkül, hogy azokat automatikusan jóként vagy rosszként ítélné meg. A gyakorlat célja, hogy csökkentse a szorongást és a stresszt, ezáltal a fájdalomérzet is enyhülhet. Például légzőgyakorlatok, vezetett meditációk vagy lassú, tudatos mozdulatokra épülő tornák (mint a jóga bizonyos formái) is a mindfulness-terápiák közé tartozhatnak. A beteg által megtehető lépések közé tartozik a rendszeres, tudatos mozgás is. Mindent szabad, ami nem provokálja a fájdalmat. Gyógytorna, állóképességi (aerob) mozgás, erősítés, nyújtás, ha a beteg állapota engedi, mind hasznosak. Hallgatni kell a test jelzéseire, és lépésről lépésre építkezni.
A sebészeti megoldásokról Komoly Sámuel álláspontja egyértelmű. – Roncsoló műtétet nem szabad végezni. Régen idegeket vágtak át, amitől rövid ideig enyhült a fájdalom, azután megjelent helyette a fantom fájdalom, ami kezelhetetlen gyötrelemhez vezetett. Ha már sebészeti beavatkozásról van szó, ma már a neuromoduláció alkalmazása a javasolt eljárás: beültethető, állítható, szükség esetén kivehető idegi stimulátorok, amelyek nem okoznak visszafordíthatatlan károsodást. Egyes esetekben lehetőség a botulinumtoxin alkalmazása is. Arcidegzsábában például a botox háromhavonta adott injekciója több betegnél tartós fájdalommentességet ad. Ez ugyanaz a hatóanyag, amit a plasztikai sebészetben ismerünk, csak itt fájdalomterápiás céllal használjuk.
A betegek azzal segíthetik a fájdalomcsillapítás beállítását, ha a neurológusnak minden fájdalmukról pontosan beszámolnak, még akkor is, ha annak látszólag nincs köze az SM-hez. Hasznos a fájdalomnapló, amiben vezetik, hogy mikor, milyen okra visszavezethetően milyen és mekkora erősségű fájdalmat tapasztaltak, illetve adott fájdalom- csillapító módszer milyen gyorsan és mennyire hatott. Ezeket értékelve állítható be személyre szabott fájdalomcsillapítás. Ezt azután folyamatosan szükség szerint kell változtatni, alkalmazkodva a szükségletekhez.
– A krónikus fájdalmak csillapítása sokszor nem megy egyik napról a másikra. Türelemmel és kitartással lehet elérni, hogy több hét, esetenként több hónap fegyelmezett gyógyszerszedés után alakuljon ki stabil, fenntartható fájdalomcsökkentő hatás. Ennél kevesebbel viszont nem szabad beérni. A becslések szerint a neuropátiás fájdalmak 60–80 százaléka nincs megfelelően kezelve, holott szakszerű ellátással ezek mérsékelhetők. A teljes fájdalommentesség elérése nem garantálható, de az érdemi fájdalomcsillapítás reális cél. Nem ígérhetjük, hogy nem lesz fájdalom, de a panaszok szinte mindig mérsékelhetők annyira, hogy a mindennapok élhetőbbé váljanak – biztat Komoly Sámuel.
Placebohatás mint fájdalomcsillapítás
– A placebohatás nem képzelgés – hangsúlyozza Komoly Sámuel. A professzor szerint a placebohatás sokszor alábecsült, pedig bizonyított biológiai folyamat. Placebohatásról akkor van szó, ha egy hatóanyag nélküli szer valódi pozitív hatást vált ki a beteg állapotában. Ellentettje a nocebo- hatás, amikor egy hatóanyag nélküli, tehát ártani nem képes szer negatív hatást gyakorol a beteg állapotára, például mellékhatásokat vált ki. A placebo jelentése „tetszeni fogok”, a nocebo jelentése „ártani fogok”. A két jelenség magyarázható úgy is, mint a beteg várakozásainak önbeteljesítő jóslata.
A cikk a Multiplex Magazin 2025/1. lapszámában jelent meg. A hirdetéseket nem tartalmazó, ingyenes betegtájékoztató és életmód magazin nyomtatásban eljut az ország minden SM centrumként működő neurológiai osztályára, valamint a betegszervezetekhez. A lapot kiadóként a Békés Megyei Sclerosis Multiplexes Emberek Közhasznú Szervezete (Bekesmegyeiscleroris.hu) jegyzi. A lapszámok IDE KATTINTVA teljes terjedelmükben PDF formátumban letölthetők az internetről is.
