
Az SM diagnózisával és a gyógyszeres terápia megkezdésével közel sem zárul le az SM-betegek ellátása. Az SM előre nem jelezhető, alkalmanként shubokkal nehezített lefolyása szükségessé teszi, hogy meghatározott időközönként (3-6 havonta, vagy akár gyakrabban, egyénre szabottan) kontrollvizsgálatok történjenek. Az orvos-beteg találkozások alkalmával a tünetek, illetve a különféle vizsgálómódszerekkel (MRI, neurológiai vizsgálatok, a gondolkodást vizsgáló kognitív teszt, járásteszt, laborvizsgálatok stb.) kapott eredmények ismeretében megállapítható, hogy történt-e állapotromlás, és szükséges-e a gyógyszeres terápia vagy a rehabilitációs terv módosítása.
____________________________________________________
TARTALOM
- Pontos válaszok, fontos kérdések: készüljön fel az orvosi vizitre!
- SM tünetnapló: segítség az SM tüneinek nyomon követésében
- A shubok felismerése és jelzése a kezelőorvos felé
- Megküzdés, elfogadás, együttélés az SM-mel
____________________________________________________
Rovatunk támogatója:
![]()
____________________________________________________
Pontos válaszok, fontos kérdések: készüljön fel az orvosi vizitre!
Az orvosi vizitek alkalmával az orvos kérdések sokaságát teheti fel a betegének, hogy jobban meg tudja ítélni az állapotát és a számára leginkább megfelelő kezelésben részesíthesse. Önnek – mint betegnek – tanácsolható, hogy készüljön fel a vizitre és a kérdésekre: szedje össze fejben vagy jegyzetelje le, hogy milyen tüneteket tapasztalt, mit észlelt a gyógyszeres terápiája kapcsán az elmúlt időszakban! A kontrollvizsgálatok alkalmával azonban nemcsak az orvos kérdezhet. Lényeges, hogy Ön is feltegye azokat a kérdéseket, amelyek az állapotával, terápiájával, életmódjával, jövőbeni kilátásaival kapcsolatosan foglalkoztatják. Ebben az esetben is érdemes előre gondolkodni, és a vizitet megelőzően összeírni a kérdéseket.
>> Tovább a részletekhez: Mit kérdezhet az orvos? Minden szó aranyat érhet!
____________________________
SM tünetnapló: segítség az SM tüneteinek nyomon követésében
Az SM tünetnaplóból megtudhatja az orvos, hogy a betegnél – például két kontrollvizsgálat (vizit) közötti időszakban – mikor, milyen tünetek jelentkeztek, azok mennyire voltak súlyosak, mennyire bizonyultak tartósnak vagy éppen a fellépésük mivel függhetett össze. Az SM tünetnapló támpontokat ad a kezelőorvosnak olyan döntések mérlegeléséhez, mint a betegségmódosító terápia tovább folytatása vagy egy másik hatóanyagú terápiára való váltás. A lehető legjobb ellátás eléréséhez a beteg együttműködésére is szükség van.
>> Tovább a részletekhez: Ön is sokat tehet a terápia sikeréért!
____________________________
A shubok felismerése és jelzése a kezelőorvos felé

Az SM leggyakoribb megjelenési formájában általában hullámzó lefolyást mutató krónikus betegség. Előre nem jelezhető, hogy mikor következik be állapotromlás, és az milyen típusú és súlyosságú tünet formájában jelentkezik. Az SM lefolyásának a nyomon követésében fontosak a tünetek, a klinikai kép, illetve a radiológiai kép.
>> Tovább a részletekhez: Ismerje fel, ha shubja van! Jelezze orvosának!
____________________________
Megküzdés, elfogadás, együttélés az SM-mel
A depresszió olyan mértékben rombolhatja az SM-betegek életminőségét, mint a mozgáskorlátozottság. Ki kell törni az ördögi körből: a depressziót kezelni kell. Az SM-betegeknél – személyre szabottan – pszichoterápia és/vagy gyógyszeres kezelés (antidepresszánsok) segítheti azt, hogy depresszió nélkül élhessenek.
> Tovább a részletekhez: felismerni, majd kezelni kell és lehet a szorongást és a depressziót
FA-11569000, 2025.12.05.
