A Magyar Neuroimmunológiai Társaság (MANIT) 2024-ben a legújabb nemzetközi tudományos eredmények alapján publikált szakmai ajánlásában önálló fejezetet szenteltek a nem gyógyszeres beavatkozásoknak. Ebben szerepelnek azok az életmódbeli tényezők is, amelyek bizonyítottan befolyásolják az SM lefolyását és az életminőséget.
Az ajánlás egyik alapvető pontja a testhőmérséklet szerepe. Az idegrostok ingerületvezetése hőérzékeny, ezért minden olyan hatás, amely a test maghőmérsékletét 37 °C fölé emeli, átmenetileg ronthatja a meglévő tüneteket, vagy új panaszokat hozhat elő. Ez az úgynevezett pszeudo-shub, más néven Uhthoff-jelenség. Kiválthatja láz, forró fürdő, szauna, nagy melegben végzett terhelés. Lázas állapotban különösen fontos a lázcsillapítás. A jelenség többnyire átmeneti, a testhőmérséklet rendeződése után megszűnik, ezért ha a visszahűlés után a tünetek elmúlnak, azt nem szabad relapszusként értékelni.
A kóros fáradékonyság az SM egyik leggyakoribb tünete. A szakmai ajánlás hangsúlyozza, hogy a fáradtság hátterében gyakran más tényezők is állnak: alvászavar, fájdalom, spaszticitás (fokozott izommerevség, izomgörcsökkel járó állapot), hólyagproblémák, gyógyszermellékhatások, fertőzések, vérszegénység, pajzsmirigy-betegség, szorongás vagy depresszió. Ezek felismerése és kezelése alapvető. A terhelést mindig az aktuális állapothoz kell igazítani, általános elv, hogy a fizikai igénybevétel ne haladja meg a teljesítőképesség 80 százalékát. Nem javasolt a nehéz fizikai munka, az éjszakai vagy váltóműszak. Az aerob mozgás (hosszabb ideig végezhető, pulzust megemelő mozgásformák, például tempós séta, kerékpározás, úszás), az ellenállásos tréning (izomerősítő gyakorlatok, például gumiszalaggal, kis súlyokkal vagy saját testsúllyal végzett mozgások), az egyensúly- és nyújtógyakorlatok, a jóga és a pilates mind segíthetnek a fáradékonyság mérséklésében. Speciális étrend hatását nem igazolták a fáradékonyság csökkentésében, de a kiegyensúlyozott táplálkozás javítja az általános állapotot.
Mérsékeltebb mozgáskorlátozottság esetén javasolt a felügyelt mozgásprogramok és a kognitív viselkedési módszerek (pszichológiai módszerek, amelyek segítenek a gondolkodási minták, érzelmi reakciók és megküzdési stratégiák átalakításában) kombinálása. A spaszticitás megítélésénél fontos tudni, hogy egyes betegek az izommerevséget a testtartásuk és mozgásképességük fenntartására használják. Ez azt jelenti, hogy bizonyos mértékű izomtónus segítheti az állást, a járást vagy az átülést. Ezért az izomlazító kezelések előtt mindig mérlegelni kell azt is, hogy azok hogyan hatnak a mindennapi működőképességre. A fizioterápia minden járóképes betegnek ajánlott otthon vagy ambulánsan. Rosszabb mozgásképesség esetén a felfekvések megelőzése is kiemelt feladat. Az ajánlás megemlíti, hogy egyes kiegészítő módszerek – például a testmasszázs, a tai chi vagy bizonyos mágneses kezelések – egyes betegeknél kedvező hatásúak lehetnek, ugyanakkor ezek alkalmazását jelenleg nem támasztja alá elegendő erős tudományos bizonyíték.
A pszichés stressz kedvezőtlenül befolyásolhatja a betegség alakulását, ezért a lelki támogatás az ellátás része. Ugyanígy egyértelmű, hogy a dohányzás gyorsíthatja a fogyatékosság előrehaladását, ezért a füstmentes életmód SM-ben kiemelten fontos. Táplálkozás szempontjából a növényi olajokban gazdag, telített zsírsavakban szegény, rostdús, mediterrán jellegű étrend kedvezőbb. Az étrend-kiegészítők alkalmazásánál óvatosság szükséges, mert egyes készítmények gyengíthetik az SM lefolyását fékező immunmoduláló kezelések hatását vagy fokozhatják azok mellékhatásait. A fertőzések relapszust válthatnak ki, ezért megelőzésük fontos. Az influenza elleni védőoltás SM-betegeknek felajánlható, mivel nem igazolt, hogy növelné a relapszus kockázatát.
A terhesség hosszú távon nem rontja az SM lefolyását, ugyanakkor a várandósság alatt általában csökken, a szülés utáni időszakban átmenetileg nőhet a relapszus esélye. A szülésnél olyan ellátás javasolt, amely figyelembe veszi a neurológiai állapotot és biztonságérzetet ad. Műtétek esetén inkább a pszichés stressz jelenthet kockázatot, ezért a megfelelő tájékoztatás és támogatás nagyon fontos.
Nemzetközi szakmai ajánlások is megerősítik, hogy az SM-ellátásban alapvető a mozgás és az aktív életmód támogatása. Korai gyógytornászi felmérés javasolt, a cél általában heti legalább 150 perc mozgás, fokozatos terheléssel, a beteg állapotához és biztonságához igazítva. Súlyosabb mozgáskorlátozottság esetén szakember és segítő bevonása indokolt.
Előadás a mozgás erejéről SM-ben:
https://youtu.be/d_6SvU0fHhM?is=ddqCqBh5zEwY0er1
A cikk a Multiplex Magazin 2025/3. lapszámában jelent meg. A hirdetéseket nem tartalmazó, ingyenes betegtájékoztató és életmód magazin nyomtatásban eljut az ország minden SM centrumként működő neurológiai osztályára, valamint a betegszervezetekhez. A lapot kiadóként a Békés Megyei Sclerosis Multiplexes Emberek Közhasznú Szervezete (Bekesmegyeiscleroris.hu) jegyzi. A lapszámok IDE KATTINTVA teljes terjedelmükben PDF formátumban letölthetők az internetről is.
