Világszerte egyre több tapasztalatot tesznek közzé az SM betegek első két védőoltásáról, közben pedig már egyre többen felveszik idehaza is a harmadik vakcinát. Az emlékeztető oltást – a nemzetközi ajánlásokkal összhangban – a hazai SM betegeket kezelő neurológusokat összefogó Magyar Neuroimmunológiai Társaság (MANIT) is javasolja. Az orvostársaság októberben frissített állásfoglalásából az is kiderül, kinél indokolt már 2 hónappal a második oltás után harmadik vakcina, sőt kinél tartanak indokoltnak negyedik oltást, amit akár ötödik is követhet. Dr. Mike Andrea, a tatabányai Szent Borbála Kórház neurológus főorvosa segített közérthetően összefoglalni az eddigi tapasztalatokat és értelmezni az ajánlásokat.
Azt már korábban publikálták és ebben nem is jöttek új hírek, hogy önmagában az SM betegség nem emeli a COVID-19 vírussal való megfertőződés és a súlyos-halálos kimenetel kockázatát. Sok SM beteg él viszont olyan rizikófaktorral (cukorbetegség, tüdőbetegség, elhízás, dohányzás, idősebb életkor, előrehaladottabb mozgáskorlátozottság), ami növeli a kockázatot. A krónikus neuroimmunológiai betegség kezelésére alkalmazott gyógyszerek közül csak 1-2 készítménynél találtak emelkedett kockázatot súlyos COVID-19 kialakulására, az SM kezelésére alkalmazott gyógyszerek túlnyomó többsége azonban biztonságosnak bizonyult. Mivel azonban SM-ben bármilyen el- kapott fertőzés előidézheti az alapbetegség fellángolását, ezért kiemelten fontos a fertőződés elkerülése.
Amíg az év elején még csak feltételezések voltak, miszerint a koronavírus elleni vakcinák valószínűleg ugyanúgy használhatók a sclerosis multiplexes betegeknél, mint másoknál, mára ezt tapasztalatok támasztják alá. Amint Mike Andrea ismerteti, több mint négyszáz mRNS típusú Pfizer-BionTech vakcinával oltott SM-es beteg követése során szerzett, tudományos szaklapban publikált tapasztatok arra utalnak, hogy a vakcináció mellett a relapszusok gyakorisága nem nőtt, az oltási reakciók előfordulása is megegyezett az átlag lakosságban tapasztaltakkal. Ezek alapján az oltások biztonságosak SM betegeknél is, azzal a megkötéssel, hogy relapszus idején a vakcina beadása nem javasolt, ekkor az oltás halasztása indokolt az állapot stabilizálódásáig. E fő szabályt azért számos terápiás tényező árnyalja, a későbbiekben ezekre is kitérünk.
Dr. Mike Andrea
Világszerte az mRNS vakcinák alkalmazásával gyűlt össze a legtöbb tapasztalat neuroimmunológiai betegeknél. A jelenlegi adatok alapján ezek a vakcinák nyújtják a legnagyobb biztonságot, ezért, ha a helyzet engedi, neuroimmunológiai betegségben ezzel a vakcinatípussal javasolt az oltás. A magyar SM betegek többsége Pfizer-vakcinát kapott. Bár mint a fentiekből kiderül, az autoimmun betegeknek az mRNS vakcinákat (a Pfizer mellett a Moderna oltóanyaga is ilyen, ám abból jóval kisebb készlet érkezett az országba) javasolták elsődlegesen, ettől függetlenül az SM betegek beszámolói szerint mással is oltották őket idehaza. Például az AstraZeneca oltóanyagával, valamint az internetes fórumok tanulsága szerint az auto- immun betegségekben csak alapos megfontolás alapján javasolt orosz Szputnyik, valamint kínai Sinopharm vakcinát is kaptak hazai SM betegek. (Az 1 adagos Janssen oltóanyagból kevés érkezett és jóval az oltási kampány kezdete után.)
A vakcinák által nyújtott védelem idővel kopik, ráadásul újabb és újabb vírusmutációk keringenek az emberek között, ez indokolja az emlékeztető (szakszóval booster) harmadik oltás felvételét. Ez mindenképpen ajánlott az időseknél, a krónikus betegeknél, a kockázatos munkakörben dolgozóknál. 6 hónappal a második oltás után már mindenkinek javasolható az emlékeztető oltás beadása. Akiknek pedig – akár betegség, akár valamilyen kezelés miatt – legyengült az immunrendszere, sokkal hamarabb is kérhetik a 3. oltást, legkorábban 28 nappal a 2. dózis után.
Az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) 2021. októberben kiadott ajánlása szerint a súlyosan gyengült immunrendszerű betegek esetében mRNS vakcina extra adagja tehát adható a 2. vakcinadózis után már 28 nappal. Azoknak az SM-es betegeknek, akik olyan fenntartó terápiát kapnak, amely mellett vélhetően nem alakult ki megfelelő immunválasz az első 2 dózis után, 3. dózis mRNS vakcina adása javasolt a 2. oltás után legkorábban 2 hónappal. Mike Andrea elmondta: a gyakorlatban ez az okrelizumab hatóanyagú infúziót, a fingolimod vagy a sziponimod hatóanyagú tablettát szedőket érintheti. Ugyan a hazai szabályozás szerint a 2. oltás után legkevesebb 4 hónappal engedi a rendszer az időpontkérést a 3. vakcinára, ám amint azt Mike Andrea közli, az érintett SM betegek időpontkérés nélkül is felkereshetik az oltópontot, az oltást végző orvosoknak tudniuk kell erről a szabályozásról, ez a lehetőség a hazai betegek előtt is nyitva áll. Előzetesen ugyanakkor mindig érdemes a neurológus kezelőorvossal egyeztetni, mert egyes terápiáknál az SM gyógyszer adagolásához kell igazítani az optimális oltási időpontot. Számukra 3. oltásként mindig mRNS vakcina, tehát Pfizer vagy Moderna adása javasolt, függetlenül attól, hogy korábban mit kapott valaki.
A magyar oltásszakértői ajánlás szerint a Sinopharm kínai oltással beoltott 50 éves életkor feletti SM-es betegeknél indokolt az oltási sor újrakezdése. Azaz javasolják, hogy ők valamelyik mRNS vakcinából – a Pfizernél 3 hét, a Modernánál 4 hét várakozási idő után a két oltás között – ugyanúgy két injekciót kapjanak, mintha egyáltalán nem lennének beoltva. Ha pedig ezt követően még mindig szükséges majd emlékeztető oltás, akkor az náluk már az 5. koronavírus elleni vakcina lesz. (Duda Ernő virológus professzor korábbi nyilatkozata szerint a védőoltást nem lehet túladagolni, a mellékhatások viszont erősebbek lehetnek. Németországban még 2020. decemberben egy idősotthon nyolc dolgozójának adtak be a Pfizer vakcinából véletlenül ötszörös dózist. Sajtóhírek szerint négyen influenzaszerű tünetekkel megfigyelésre kórházba kerültek, de a gyártó is megerősítette, hogy tesztjeik alapján komoly következményekre nem kell számítani. 2021. májusban egy szombathelyi férfinak adott be a háziorvosa tévedésből hatszoros dózist, emiatt a biztonság kedvéért ő is egy éjszakát kórházban töltött, de csak enyhe tünetei voltak, így másnap hazament.)
Passzív immunizálásnak nevezik, amikor nem az immunrendszerrel „termeltetjük” meg a kórokozó legyőzését szolgáló ellenanyagokat, mint a védőoltások esetén, hanem mesterségesen visszük be azokat a szervezetbe – magyarázta Mike Andrea. Hozzátette: a koronavírus ellen is létezik ilyen ellenanyag-koktélt tartalmazó infúzió, melynek alkalmazására a hazai kórházakban is lehetőség van. Olyan esetekben használhatják, amikor a koronavírus-fertőzött beteg immunvédekezése le van gyengülve. Ez előfordulhat a szedett, például SM-ben is alkalmazott immunszuppresszív (az immunrendszert elnyomó) gyógyszerek vagy egyes betegségek (cukorbetegség, szív- vagy tüdőbetegség) következtében, ami miatt magas a kockázata annak, hogy súlyos lefolyású COVID betegség alakuljon ki. A szakkifejezéssel poszt-expozíciós profilaxisnak hívott kezelés alkalmazására tehát igazoltan megfertőződött állapotban lehet szükség, és célja a súlyos állapot kialakulásának megelőzése.
___________________________________________________________________________________________
A cikk a Multiplex Magazin 2021/2. lapszámában jelent meg. A hirdetéseket nem tartalmazó, ingyenes betegtájékoztató és életmód magazin nyomtatásban eljut az ország minden SM centrumként működő neurológiai osztályára, valamint a betegszervezetekhez. A lapot kiadóként a Békés Megyei Sclerosis Multiplexes Emberek Közhasznú Szervezete (Bekesmegyeiscleroris.hu) jegyzi, tudományos partnere az SM betegek kezelésében dolgozó neurológusokat is összefogó Magyar Neuroimmunológiai Társaság (MANIT). A lapszámok IDE KATTINTVA teljes terjedelmükben PDF formátumban letölthetők az internetről is.
