A mérföldkőnek számító nemzetközi egészségügyi felmérés azt mutatja, hogy mialatt a várható élettartam világszerte nőtt, az emberek olyan betegségekkel élnek együtt, amelyek évekig tartó fájdalmat, fogyatékosságot és mentális szenvedést okoznak. A Lancet című szaklapban közzétett kutatásból kiderült, hogy 1990 és 2010 között a várható élettartam a világ nagy részén folyamatosan nőtt – olvasható a betegszoba.hu [&hellip
A mérföldkőnek számító nemzetközi egészségügyi felmérés azt mutatja, hogy mialatt a várható élettartam világszerte nőtt, az emberek olyan betegségekkel élnek együtt, amelyek évekig tartó fájdalmat, fogyatékosságot és mentális szenvedést okoznak.
A Lancet című szaklapban közzétett kutatásból kiderült, hogy 1990 és 2010 között a várható élettartam a világ nagy részén folyamatosan nőtt – olvasható a betegszoba.hu cikkében. A halálozás átlagéletkora 59-ről 70 évre emelkedett, a nők átlagosan öt évvel élik túl a férfiakat. A felmérés szerint a skandináv országokban és Ausztráliában a legidősebb a népesség.
A népesség öregedésével párhuzamosan azonban a krónikus betegségekkel, például hátfájdalommal, diabétesszel, ízületi gyulladással és depresszióval eltöltött évek száma is növekedett. Napjaink fő betegségei olyan állapotok, amelyek nem okoznak halált, csak megbetegítenek. Mostanában tovább élünk, de több olyan betegséggel, amely fájdalmat okoz, akadályozza a mozgást és gátolja a normális látást, hallást és gondolkodást.
A Washington Egyetem egészség-felmérési intézetének kutatói 50 ország több mint 300 intézményének kutatásainak összesítésével határozták meg a népesség elöregedésének következményeit. Adataik közvélemény-kutatásokból, népszámlálásokból és kórházi adatokból származtak, amelyeket számítógépes modellek segítségével használtak fel az élettartam és az egészségi állapot kiértékeléséhez.
A vizsgálatból többek között az derült ki, hogy míg az alultápláltság visszaesett a halálozás és betegségek okainak listáján, a túlzásba vitt evés hatásai lassanként átveszik a helyét. A dohányzás és az alkoholfogyasztás a gyermekéhínséget megelőzve szintén a második és a harmadik legfontosabb egészségügyi kockázattá vált a magas vérnyomást követően. 2010-ben világszerte több mint 3 millió halálozás tulajdonítható a túlsúlynak, ami több mint háromszorosa az alultápláltság okozta halálozásnak.
„Húsz évvel ezelőtthöz képest, amikor az embereknek nem volt elég ennivalójuk, most egy olyan világban élünk, ahol a túl sok és túl egészségtelen étel még a fejlődő országokban is megbetegíti az embereket” – állítja Majid Ezzati, az Imperial College London kutatója.
Míg a gyermekhalandóság csökkent, a 15 és 49 év közötti felnőttek halálozási aránya megdöbbentő mértékben, 44 százalékkal nőtt 1970 és 2010 között. Ez részben az erőszakos halálesetek, például a gyilkosságok és közúti balesetek számának rohamos emelkedésének, valamint az AIDS terjedésének köszönhető.
„Nagyon kevesen vannak, akik tökéletes egészséggel élnek, és az életkor előrehaladtával egyre több betegséget halmozunk fel” – magyarázta az intézet igazgatója, Christopher Murray. „Ez azt jelenti, hogy újra kell értékelnünk, milyen lesz az életünk a 70-es és 80-as éveinkben, és számba kell vennünk azt is, milyen prioritásokat állítsunk fel az egészségügyi rendszerekben.”
Kapcsolódó cikkek:
Megvan az öregség első pillanata?
Genetikai kristálygömb: akarjuk tudni meddig élhetünk?
A krónikus betegségek világszerte túlterhelik az egészségügyet
Mennyit ér egy élet? És mennyit tudunk adni érte?
Hosszabb élet a gyógyszerek által
