Az európai átlagnál lényegesen lassabb az új gyógyszerek befogadási procedúrája Magyarországon. Különösen az új terápiás jelentőségű gyógyszerekhez jutnak hozzá nehezebben a hazai betegek, amelyek drágák ugyan, viszont hatékonyak. Az Országos Egészségbiztosítás adatai szerint több tucat gyógyszer vár arra, hogy az OEP befogadja a támogatásba, és így hozzájussanak a betegek. Számos, különösen innovatív készítmény tb-támogatás nélkül [&hellip
Az európai átlagnál lényegesen lassabb az új gyógyszerek befogadási procedúrája Magyarországon. Különösen az új terápiás jelentőségű gyógyszerekhez jutnak hozzá nehezebben a hazai betegek, amelyek drágák ugyan, viszont hatékonyak.
Az Országos Egészségbiztosítás adatai szerint több tucat gyógyszer vár arra, hogy az OEP befogadja a támogatásba, és így hozzájussanak a betegek. Számos, különösen innovatív készítmény tb-támogatás nélkül megfizethetetlen lenne a betegek számára. Az OEP honlapján közzétett információk szerint ugyan a kérelmek többsége pozitív elbírálásban részesült, a listából azonban sem az nem derül ki, hogy milyen mértékű támogatást kapott az adott készítmény, sem az, hogy egy már régebb óta használt orvosság új alkalmazási területre vonatkozó befogadásáról, vagy egy teljesen új gyógyszerről van-e szó.
Ez utóbbiak ritkán és nehezen kapnak zöld utat a magyar hatóságoktól, miként arra Dankó Dávid, a Budapesti Corvinus Egyetem Vezetéstudományi Intézetének munkatársa is rámutat: az Európai Gyógyszerügynökség által az utóbbi években törzskönyvezett új hatóanyagoknak kevesebb mint egytizede jutott el a magyar betegekhez. Az Innovatív Gyógyszergyártók Szövetségének adatai szerint, míg 2008-ban még 16 újdonságnak számító orvosságot fogadott be a tb, 2010-ben és 2011-ben már csak 3-3 ilyen készítmény került a támogatásba.
Dankó Dávid egy előadásában kiemelte: hazánk leginkább a neurológia, a nőgyógyászat és az endokrinológia terén tudott többé-kevésbé lépést tartani Európával, ám ott is elsődlegesen a választékbővítő befogadásokkal. Lemaradásunk különösen azokon a terápiás területeken kezd jelentőssé válni, ahol sok az új hatóanyag. „A hazai támogatáspolitikában is megfigyelhető a közepes jövedelmű országok ódzkodása a költséges onkológiai és hematológiai terápiáktól, valamint a ritka betegségeket megcélzó biológiai gyógyszerektől” – fogalmazott.
Amint az a Világgazdaság cikkéből kiderül, ezt az OEP munkatársa, Bidló Judit is megerősítette korábban: a drága, magas támogatást igénylő gyógyszerek – például a diabétesz, az onkológiai és a pszichiátriai betegségek kezelésére szolgáló szerek – esetében az átlagosnál lényegesen hosszabb az elbírálási procedúra – mondta. Ebből a körből egyébként is csak évente egy-két alkalommal fogadnak be új készítményeket.
Az innovatív gyógyszergyártók kiemelik: az EU irányelve szerint 6 hónap alatt dönteniük kellene a hatóságoknak egy adott készítmény támogatásáról. Ehhez képest Magyarországon vannak két éve várólistán lévő orvosságok. Nemrégen kiadott Fehér Könyvében mindezek miatt a szövetség átláthatóbb és kiszámíthatóbb befogadáspolitika kialakítását szorgalmazza, amely a fiskális szempontok mellett azt is figyelembe veszi, mennyivel járul hozzá az adott készítmény a terápiás hatékonysághoz. Vagyis például, hogy mennyivel gyógyulnak meg attól hamarabb és állnak ismét munkába a betegek.
A betegek hozzáférését a gyógyszerekhez nem csupán a döntően pénzügyi okokból lassú befogadás nehezíti, de az is, hogy közben egyre több készítményt – ezek között daganatos, immunhiányos és szív-érrendszeri betegek gyógyszereit is – törölnek a támogatásból.
Az augusztus elejéig hatályos adatok szerint idén 90 új gyógyszert vontak be, míg 196-ot vontak ki a támogatott körből. Ez utóbbinak leginkább az az oka, hogy a kényszerűen nyomott árak miatt a gyártóknak nem éri meg sok termék magyarországi forgalmazása.
Kapcsolódó cikkek:
Gyógykezelés bárhol az Európai Unióban?
Mit adtak az SM gyógyszerek 15 év alatt?
Kinek jusson korszerű gyógyszer?
Túlélési esélyek javulása a betegek körében: hogyan élhetünk tovább?
Korszerű kezelésekért küzdenek az SM szervezetek
