Országos kérdőíves, tájékozódó jellegű felmérés készült a betegjogi képviselők megítéléséről, igaz ez alkalommal nem a betegeket, hanem az egészségügyi intézmények vezetőinek véleményét kérték ki. A jogvédők készségeit egy tízes skálán értékelhették a megkérdezett intézményvezetők. A felmérésben a betegjogi közalapítvány információt kapott arról is, a betegjogi képviselő jelzései mennyiben segítik a betegek érdekeinek érvényesítését, a betegellátás [&hellip
Országos kérdőíves, tájékozódó jellegű felmérés készült a betegjogi képviselők megítéléséről, igaz ez alkalommal nem a betegeket, hanem az egészségügyi intézmények vezetőinek véleményét kérték ki. A jogvédők készségeit egy tízes skálán értékelhették a megkérdezett intézményvezetők. A felmérésben a betegjogi közalapítvány információt kapott arról is, a betegjogi képviselő jelzései mennyiben segítik a betegek érdekeinek érvényesítését, a betegellátás színvonalának javulását, illetve a menedzsment mennyire fogadókész jelzéseikre.
Először készült kérdőíves, tájékozódó jellegű felmérés a betegjogi képviselők fekvőbeteg-ellátó intézményekben végzett munkájáról az intézményvezetők körében, tájékoztatta a Weborvost Bodnár Ágnes, a Betegjogi, Ellátottjogi és Gyermekjogi Közalapítvány szakreferense. Országszerte 50 kórház vezetője kapta kézhez a kérdőívet, melyből 35 értékelhető érkezett vissza. Nemcsak az intézményi aktivitással, de a képviselők munkáját összességében pozitív értékelő válaszokkal is elégedett a közalapítvány.
A felmérésben leginkább a betegjogi képviselő eljárására és az intézménnyel való kapcsolataira voltak kíváncsiak, illetve arra, hogy a betegjogi képviselő betegbiztonsági, minőségügyi rendszerhibákról érkező jelzéseit az intézmény menedzsmentje mennyiben hasznosítja.
A betegjogi képviselők többsége (72 százalék) évente minimum egy alkalommal beszámolót tart a panaszügyekről az intézmény menedzsmentjének. Ugyanakkor a képviselők kevésbé mutatkoznak aktívnak a szakdolgozóknak szóló képzések, előadások megtartásában, ezt azonban kompenzálja az a tény, hogy a TÁMOP 5.5.7 EU projekt keretében a Közalapítvány regionális irodái által szervezett, akkreditált betegjogi képzéseken 2009-ben 136, 2010-ben eddig 450 egészségügyi dolgozó vett részt.
A jogvédők készségeit egy tízes skálán értékelhették a megkérdezett intézményvezetők. Kiemelkedően erősnek mutatkoztak a betegjogi képviselők a segítőkészségben, ami velük szemben támasztott alapvető elvárás. Bodnár Ágnes szerint megnyugtató, hogy ezt az intézményvezetők jónak értékelik.
Az együttműködési készséget is kiemelkedőnek ítélték a megkérdezettek, akik minősítésükkel a jogvédelmi tevékenység lényegét, azaz a mediációs képességet ismerték el. A kommunikációs képesség egyébként nem rossz eredményén azért akad javítanivaló, még ha a minősítés adódhat a szolgáltatókkal való konfliktushelyzetekből. Hasonlóan erre vezethető vissza az eljárási technika értékelése, amely szintén javítandó terület.
Együttesen a készségek 8-10 pontig terjedő értékelésében a 70 százalékos átlag azt mutatja, hogy az intézményvezetők akceptálják és elismerik a betegjogi képviselők munkáját, munkavégzésük minőségét – összegezte a közalapítvány szakreferense. A felmérésben az alapítvány információt kapott arról is, a betegjogi képviselő jelzései mennyiben segítik a betegek érdekeinek érvényesítését, a betegellátás színvonalának javulását, illetve a menedzsment mennyire fogadókész jelzéseikre.
Két területen kérdezték meg az intézményvezetőket: az intézményi betegellátást meghatározó minőségbiztosításon belül hogyan alakul a panaszkivizsgálás rendje, illetve mekkora a betegjogi képviselő szerepe az ellátási hibák feltárásában; a betegjogi képviselőnek mekkora szerepe van a betegbiztonsági rendszerhibák jelzésében. Bodnár Ágnes ennek kapcsán megjegyezte: külön vizsgálat tárgya lehetne, hogy az intézményvezetők mit értenek ellátási hibán és mit betegbiztonsági rendszerhibán, így a válaszok összesítéséből csak az a következtetés vonható le, hogy milyen szerepük van a betegjogi képviselőknek ezekben a kérdésekben.
A jogvédők közel 63 százaléka tartja a kapcsolatot az egészségügyi szolgáltató minőségügyi vezetőjével, és 57 százalékuk észrevételezett az utóbbi két évben ellátási rendszerhibát a vezetőségnek. Az általuk jelzett ellátási hibák kiküszöbölésére az esetek 80 százalékában valóban történt intézkedés, amely jelzi, ez a fajta tevékenységük eredményes és az intézményvezetők munkáját nagymértékben segíti. A betegbiztonsági rendszerhibák észrevételezése kapcsán kevesebb intézkedés történt: a jelzéseket követően 55,5 százalékban reagált a menedzsment a rendszerhiba kiküszöbölésére. Ez azonban abból a tényből is következhet, hogy a betegbiztonság fogalma, területei nem eléggé ismertek, és egységes jelentési rendszere sincs.
Összességében Bodnár Ágnes szerint megállapítható, hogy a betegjogi képviselők tevékenysége, munkavégzése a szolgáltatók által is elismerten hasznos, a betegellátás színvonalának emelését, a betegek jobb ellátását, nagyobb elégedettségét szolgálja, hiszen igyekeznek az panaszokat, konfliktusokat rendezni a felek között az adott intézményben. Ugyanakkor hatékonyan tudják segíteni a minőségpolitikában megfogalmazottak megvalósítását a gyakorlatban, munkájuk javítja a betegbiztonságot.
Kapcsolódó cikkek:
Milyen legyen az új betegjogvédelmi rendszer?
Többen keresik meg a betegjogi képviselőket
Válaszok nélkül távozunk a kórházból
Hálapénz nélkül nincs rendes ellátás?
