Akár az évi 20-30 milliárd forintot is elérheti az az összeg, amennyit személyi jövedelemadóban megspórolhatnának a krónikus betegek és a fogyatékkal élők. Ehhez képest 2013-ban mindössze 6,6 milliárd forintnyi adókedvezményt igényeltek
Amint arra a Világgazdaság cikke rávilágít, nemcsak daganatos, szív-érrendszeri betegségben, súlyos pszichés zavarban szenvedők, de a cukorbetegek, a liszt- és laktózérzékenyek is jogosultak a súlyos betegek adókedvezményére az szja-törvény alapján. Ez ugyan „súlyosan fogyatékos” személyekről, illetve rokkantsági járadékban vagy fogyatékossági támogatásban részesülőkről beszél, a vonatkozó kormányrendeletből azonban egyértelművé válik, hogy az adókedvezmény sokkal többeket érint, mint azt elsőre gondolnánk.
Így bár évről évre többen élnek ezzel a lehetőséggel, sokan még mindig nem tudják, hogy rájuk is vonatkozik.
A Nemzeti Adó- és Vámhivataltól kapott tájékoztatás szerint 2008-ban még alig több mint 67 ezren, 2013-ban már majdnem 119 ezren éltek a fogyatékosság és tartós betegség után igénybe vehető szja-kedvezménnyel. Ennek összege 2008-ban még évi 2,7 milliárd forintot tett ki, tavalyelőtt elérte a 6,6 milliárdot. Az összeg növekedésének nem csupán az igénylők számának emelkedése az oka. Az összevont adóalapból leírható kedvezmény mértéke a minimálbér 5 százaléka, ami ugyancsak folyamatosan nőtt: 2008-ban még csak 3450, 2013-ban 4900 forint volt havonta, az idén pedig már 5250 forint lesz.
Becslések szerint ennél is jóval többen és lényegesen több adót spórolhatnának meg. Magyarországon összesen mintegy kétmillióan élnek fogyatékossággal vagy krónikus betegséggel: az értelmi, látás-, hallás- és mozgássérültek száma mintegy félmillióra tehető, míg több mint 1,6 millióan szenvednek valamilyen krónikus betegségben. Ráadásul a civilizációs betegségnek számító liszt- és laktózérzékenységben, cukorbetegségben szenvedők száma is folyamatosan nő: a lisztérzékenyek arányát jelenleg a lakosság 1, a diabéteszesekét 8 százalékára teszik, míg azok aránya, akik nem tudják lebontani a tejcukrot, a lakosság 14 százalékát is elérheti.
Az adókedvezmény igénybe vételének az orvosi diagnózis mellett persze alapfeltétele, hogy az illető rendelkezzen adóköteles jövedelemmel, a súlyos betegségben szenvedők, illetve a fogyatékossággal élők nagyobb része azonban nem dolgozik, ám erre csak következtetni lehet a különféle statisztikákból. A 2011-es népszámlálás adatai szerint a foglalkoztatás 2011-ben 60,8 százalékos volt az egészségesek, míg mindössze 18,1 százalékos a megváltozott munkaképességűek között. Ez utóbbi kategória azonban csak részben fedi le az „súlyosan fogyatékosnak” minősülő, mintegy t kétmilliós populációt, ráadásul továbbra is jelentős számban, majdnem félmillióan vannak köztük a korábbi rokkantnyugdíjasok – jelenleg rokkantsági ellátásban részesülők –, akik csak korlátozottan vállalhatnak munkát, ha nem akarják elveszíteni a juttatásukat. Ugyancsak a KSH statisztikája szerint az érintettek közül 1,1 millióan már elmúltak 60 évesek. Mindezeket figyelembe véve is valószínűsíthető azonban, hogy a jelenleginél legalább kétszer-háromszor több fogyatékkal élő és krónikus beteg élhetne az adókedvezménnyel, amit öt évre visszamenőleg is igénybe lehet venni. Ez pedig azt jelenti, hogy évente akár a 20-30 milliárd forintot is elérheti az az összeg, amennyit most személyi jövedelemadóként indokolatlanul fizetnek be a krónikus betegek és a fogyatékkal élők.
