SM diagnózis 125 év után

2015. január 12. | SM Cikkek, Sorstársak

A páciens 1889-ben kezdett betegeskedni – először a jobb lábában jelentkező gyengeség, zsibbadás miatt kényszerült rá, hogy bottal járjon. Két évvel később már erős kéz- és hátfájásra panaszkodott, később gyötrő fejfájás jelentkezett nála

Sclerosis multiplexben szenvedhetett Oscar Wilde költő és drámaíró felesége, Constance Wilde – állítja Ashley Robins, a Fokvárosi Egyetem orvosi karának tudósa, aki kutatási eredményeit a The Lancet brit orvosi folyóirat legújabb számában teszi közzé.

A sclerosis multiplexben szenvedő betegek esetében az immunrendszer támadja meg az agy és a gerincvelő idegsejtjeinek védőburkát, a velőshüvelyt. Ennek bomlása kihat a központi idegrendszer egyes részei közötti kommunikációra, a károsodás miatt az idegrostok lassabban vezetik, vagy pedig blokkolják is az ingerületet. A betegség leggyakoribb tünetei a látási, érzékelési és motorikus zavarok, koordinációs és egyensúlyozási nehézségek, fizikai kimerültség, mozgáskorlátozottság. A sclerosis multiplex kiváltó okai máig ismeretlenek, a betegség nem gyógyítható, noha napjainkban késleltethető a lefolyása és enyhíthetők a tünetei – olvasható a LiveScience hírportálon, az összefoglalót az MTI adta közre.

Constance Wilde (1859-1898) 1889-ben kezdett betegeskedni – először a jobb lábában jelentkező gyengeség, zsibbadás miatt kényszerült rá, hogy bottal járjon. Két évvel később már erős kéz- és hátfájásra panaszkodott, később gyötrő fejfájás jelentkezett nála. Egyik levelében, amely 1894-95 telén íródott, az asszony arra panaszkodott, hogy nehezére esik a járás, és idővel a motorikus funkciók tovább romlottak.

Orvosai mit sem tudtak kezdeni a betegséggel. Mint ahogy Constance Wilde egy 1896-os levelében írja: “Belefáradtam az orvosokba, akik képtelenek bármit is kezdeni a betegségemmel.” Élete vége felé az asszony rendkívüli fáradságtól szenvedett és megbénultak arca jobb oldalán az izmok.

A tüneteket Constance Wilde több tucat magánlevélben és egyéb iratban ecseteli, amelyeket unokája, Merlin Holland bocsátott a dél-afrikai kutató rendelkezésére. A dokumentumok alapján született meg a diagnózis 116 évvel Constance Wilde halála után.

A sclerosis multiplexszel kapcsolatos első tanulmányok az 1860-as évek végén jelentek meg, és a betegség bekerült Sir William Growers (1845-1915) brit ideggyógyász 1888-ban megjelent neurológiai kézikönyvébe is. “Orvosai valószínűleg nem figyeltek fel az újonnan felismert betegségre, holott a kórismézés meghosszabbíthatta volna Constance Wilde életét” – állapítja meg Ashley Robins. A dél-afrikai kutató meggyőződése nem alaptalan, ugyanis 1898 áprilisában Luigi Maria Bossi szülész-nőgyógyász műtétet javasolt, hogy enyhítsék Constance Wilde tüneteit. Az orvos szerint méhdaganat váltotta ki az asszony vizelési problémáit, valamint az idegeket nyomva okozta az alsó végtagok gyengeségét.

“Néhány nappal a műtét után Constance Wilde elhunyt. Hólyagproblémáit a jelek szerint nem tumor okozta, hanem a sclerosis multiplex neurológiai tünetegyüttese váltotta ki” – vélekedett Ashley Robins.

Scroll to top