10 éves az első hazai SM adománybolt: nem a kereskedelem, a segítségnyújtás a lényeg

2024. február 28. | Aktuális, Közösség

2024-ben ünnepli megnyitásának tizedik jubileumát a Magyarországon úttörőként megnyitott, Gyulán működő SM Adománybolt. A Békés Megyei Sclerosis Multiplexes Emberek Közhasznú Szervezete – ahogyan az országos Multiplex Magazint is kiadóként jegyzi – a bolttal is országos modellprogramot valósít meg. Az üzlet működése ugyanis jóval túlmutat a kereskedésen: a térségben rendszeresen szociális feladatokat is felvállalnak. Az adománybolt a városban hozzájárul az SM-mel és más korlátozottsággal élő emberek megismeréséhez és elfogadásához is, valamint önkéntes pontként is működik. Sok külföldi jó gyakorlat jelzi az adományboltok létjogosultságát, a gyulait idehaza is újabb SM bolt követte Szolnokon.

Sok tényező együttállása kellett ahhoz, hogy tíz évvel ezelőtt Gyulán megnyitott az ország első SM Adományboltja. A Békés megyei városban nagy hagyománya van a sclerosis multiplexes betegszervezeteknek. A megye SM betegeit képviselő területi egyesület 1991 óta működik a városban, a Magyar Sclerosis Multiplexes Betegekért Alapítványnak 1999-es megalapítása óta szintén Gyulán van a székhelye, korábban innen dolgozott az országos SM egyesület (ma szolnoki székhelyű SM szövetség) is.

A Békés megyei egyesületet több ciklus óta vezető Nyikora Péterné (korábban Herczegné Szabó Mariannként ismerték sokan) profi civil menedzser. Több egyesületben vállal feladatot, csaknem két évtizede szoros együttműködésben dolgozik a térség más civil szervezeteivel, az önkormányzattal, a nonprofit egyesületek, alapítványok pályázatait országos szinten elbíráló Nemzeti Együttműködési Alapnak is régóta kollégiumi tagja. A szervezeti és személyes együttállások révén, hosszas előkészítés után sikerült eljutni addig, hogy Gyula egy forgalmas pontján, a piaci üzletsoron 2014-ben megnyílhatott az SM Adománybolt.

Az egyik első adományboltot (charity shop) Nagy-Britanniában alapították még 1899-ben, ott vakok által varrott ruhákat árultak. A második világháború után sorra nyitottak olyan üzletek Angliában, majd a világ más országaiban is, amelyek az árukészletüket adományból töltötték fel, majd nagyon jutányos áron kínálták, a bevételeket pedig jótékony célra fordították. Sok üzlete van ma is például a Vöröskeresztnek vagy az egyházi és karitatív célokat egyaránt szolgáló Üdvhadseregnek. Nyugat-Európában az utóbbi évtizedekben is töretlen népszerűségnek örvendenek ezek a boltok. Gyűjtenek betegek javára, a rákkutatásra, máshol a szegényeknek, az árváknak, a háború, földrengés, erdőtüzek vagy más természeti katasztrófa sújtotta régióknak segítenek, állatvédő alapítványok is működtetnek adományboltokat.

Ezek az üzletek minden fél számára előnyt hoznak. Az adományokat felajánlókat jó érzéssel tölti el, hogy úgy jótékonykodhatnak, hogy nem kerül pénzükbe, a számukra már szükségtelen tárgyakból pedig nem szemét lesz, mert azokat mások még hasznosíthatják. A vásárlók részben a boltok missziója, meg persze az olcsó árak miatt is keresik ezeket az üzleteket. Ugyanakkor korántsem csak a szegények boltjairól van szó: sok nagyvárosban kifejezetten sikk charity shopban vásárolni, erről a sajtóban is szívesen nyilatkoznak ismert emberek, színészek, divattervezők, lakberendezők is. Az újrafelhasználást hirdető környezetvédők is szívesen böngésznek az árukészletben. Aki vásárol, úgy adományoz egy jó ügy javára, hogy közben önmaga is pénzt takaríthat meg.

Az üzletek fenntartása abban is segítheti a civil szervezeteket, hogy ügyüknek nagyobb nyilvánosságot szerezzenek. A boltok révén önkénteseket toborozhatnak vagy növelhetik helyi támogatottságukat, beágyazottságukat, kapcsolatokat építhetnek. Nem egy-egy világnaphoz vagy kampányhoz kötődve van jelen az adott jótékonysági ügy a város vagy városrész életében, hanem egész évben.

Persze nemcsak előnyt és bevételt hozhat, felelősséget jelent és kockázatot is rejt egy ilyen üzlet elindítása, hiszen vannak olyan fix költségek (bérleti díj, rezsi, működési kiadások, szemétszállítás, munkabér, könyvelés, bankköltség, adók, stb.), amelyeket pénzben kell kitermelni a forgalomból, ez pedig nem könnyű feladat és a kereskedelem is gyakorlatot kíván. Sem külföldön, sem idehaza nem lett minden adománybolt sikertörténet. A jótékonysági üzletek kelet-európai elterjedését lassítja például az alacsonyabb életszínvonal, illetve hogy errefelé eddig is nagy hagyománya volt a használtcikk-kereskedelemnek, az ócskapiacnak, ahol a feleslegessé váló, azonban még használható tárgyak közvetlenül – vagy a lomisok közreműködésével – gazdát cserélhetnek.

A működés logikájáról szóló külföldi példák és felvillantott motivációk igazak a gyulai SM Adományboltra is. – Idehaza előttünk is voltak már évek óta jól működő adományboltok, ám szerettük volna, ha ezt a sclerosis multiplex területén is meg tudjuk valósítani. Meg akartuk mutatni, hogy egy kis vidéki egyesület is képes lehet országos mintaprogramot fenntartani. Meg persze az sem volt mellékes, hogy szerettünk volna az önkormányzati és állami pályázatok mellett egy állandó, független bevételi forrást jelentő projektnek a gazdái lenni – meséli Nyikora Péterné.

Az egyesületi elnök úgy értékeli: mára az SM Adománybolt a város szerves részévé vált, sok a visszajáró felajánló és a törzsvásárló is. Az évek során a környékben élők megszokták, hogy feleslegessé váló tárgyaikat örömmel fogadják az üzletben. Ez is egy kölcsönös tanulási folyamat eredménye. – Fontos volt, hogy mindenki megértse: egy adománybolt nem szemétlerakat vagy lomraktár. Tehát csak olyan adományokat tudunk befogadni, amit feltételezhetően más még hasznosnak tarthat és szívesen is használ. Olykor bizony nemet kell mondanunk valamely felajánlásra. Máskor viszont az okoz örömteli kihívást, amikor egy-egy intézménytől vagy szervezettől egyszerre érkezik kiemelkedő mennyiségű és minőségű felajánlás.

A gyulai üzlet árukészlete változatos. Legnagyobb részt a ruhaneműk teszik ki, emellett cipők, könyvek, lakásfelszerelési és konyhai eszközök, lakástextilek, dísztárgyak, kisebb bútorok, gyerekjátékok, olykor különféle szerszámok vagy műszaki cikkek is fellelhetők. Előfordult, hogy a kiemelt ünnepekre – húsvétra, adventre, karácsonyra – megszervezték, hogy saját kézzel készített díszekkel, adventi koszorúkkal is készültek. Igyekeznek folyamatosan megújítani az árukészletet, hogy a piacon járók érdemesnek tartsák be-beugrani hozzájuk, hátha ráakadnak egy-egy jó vételre. Megyeszerte nagy visszhangot váltott ki a Szeretet Szombat kezdeményezésük, amikor az üzlet csaknem teljes árukészletét ingyenesen kínálták fel a rászorulóknak.

– A Szeretet Szombat akciónkat részben a kényszer motiválta, hiszen nincs nagy raktárhelyiségünk, ahol tárolhatnánk olyan árukat, amelyek adott idő alatt nem forogtak ki az árukészletből. Ezért mivel ezeket mi is ajándékba kaptuk, időről-időre megajándékozzuk vele azokat, akik másként nem tudnának meleg kabáthoz vagy más eszközökhöz hozzájutni. Mára már hagyománya alakult ki a Szeretet Szombatnak, és azt tapasztaljuk: ezzel nem élnek vissza az emberek, valóban az jön, akinek szüksége van rá – mondja Nyikora Péterné.

A közösségépítésre is hangsúlyt fektetnek: korábban egy pályázat révén az SM Adománybolt hivatalosan Gyulai Önkéntes Ponttá vált. Akkoriban sok önkéntest fogadtak és a képzésükbe is bekapcsolódtak. Ennek köszönhetően a megye különböző településein tudtak rászoruló SM betegek számára hónapokon keresztül otthoni segítségnyújtást biztosítani: például bevásárlásban, ügyintézésben, takarításban vagy épp a tűzifa behordásában segítettek.

A boltban egy főállású, kereskedelmi végzettségű üzletvezető és két megváltozott munkaképességű munkatárs dolgozik, az ő bérüket részben a munkaügyi központ pályázata révén tudják finanszírozni, míg az üzlethelyiséget kedvezményesen bérelhetik az önkormányzattól. A gyulai üzlet szerény nyeresége hozzájárul az egyesület működésének fenntartásához: támogatták már belőle betegtársak gyógyüdülését, rehabilitációját, országos SM rendezvényekre való eljutás útiköltségét, szociális alapon adtak gyógyszertámogatást is. A térségben élő egyesületi tag SM betegeknek kedvezményes vásárlási lehetőséget nyújtanak, vagy igény esetén adományt is továbbjuttatnak számukra. Szívesen fogadnak máshonnan is betegtársakat.

Magát a jelenlétet, a sclerosis multiplexről való ismeretterjesztést, személetformálást is fontosnak tartják. A gyulai SM Adománybolt modellprogramként való működését is komolyan gondolják, a korábbi években országszerte több civil előadásban bemutatták már a tapasztalataikat. Részben erre alapozva nyitott meg például a Jász-Nagykun-Szolnok megyei SM egyesület égisze alatt Szolnokon is egy SM Adománybolt (képünkön), amely fennállásának már negyedik születésnapját ünnepelte nemrég.
Az egyesületvezető nem tagadja: kihívás fenntartani a figyelmet az adománybolt iránt. – Nem egyenletes a láthatóságunk. Mivel néhányan visszük a boltot, az aktuális élethelyzetünk, egészségünk is befolyásolja, mennyi energiát tudunk beletenni, mikor szárnyalunk és mikor ülnek le a hírek körülöttünk – fogalmaz Nyikora Péterné.

Az egyesületvezető úgy látja, nagy szükség lenne arra, hogy minél több állandó szolgáltatást tudjanak nyújtani, mert – mint sok hasonló civil szervezetnél – gond az egyesületi tagság idősödése, utánpótlása, mivel az újonnan diagnosztizált fiatalokat nagyon nehezen tudják megszólítani, közösségbe hívni. Ezért is tartja fontosnak, hogy az egyesület jegyzi kiadóként a Multiplex Magazint is, ami országszerte ott van minden neurológiai osztályon és társ betegszervezetnél, ezáltal egyaránt eljut fiatalokhoz és idősebbekhez, továbbá szintén a magazin révén részesei az országos betegtalálkozók megszervezésének és kommunikációjának is. A lapszámok korábbi kiadásaiból az SM Adománybolt támogatóinak is adnak, ezáltal is segítve, hogy minél szélesebb körben megismerjék az SM betegséget, az SM betegeket.

A cikk a Multiplex Magazin 2023/3. lapszámában jelent meg. A hirdetéseket nem tartalmazó, ingyenes betegtájékoztató és életmód magazin nyomtatásban eljut az ország minden SM centrumként működő neurológiai osztályára, valamint a betegszervezetekhez. A lapot kiadóként a Békés Megyei Sclerosis Multiplexes Emberek Közhasznú Szervezete (Bekesmegyeiscleroris.hu) jegyzi. A lapszámok IDE KATTINTVA teljes terjedelmükben PDF formátumban letölthetők az internetről is.

Scroll to top