Mikrobiomnak a szervezetünkben élő baktériumok, gombák, vírusok és más „élőlények” összességét nevezik, ezek egy része a bőrünkön található, a többség pedig az emésztőrendszerben, azon belül a vastagbélben. Egyre több kutatás támasztja alá, hogy összefüggés lehet a bélflóra egészsége, az immunrendszer és az idegrendszer működése, sőt a mikrobiom állapota és konkrét betegségek között. Intenzív kutatás tárgya a mikrobiom és az autoimmun betegségek, így az SM közötti összefüggések feltárása. A bélflóra annál egészségesebb, minél többféle baktériumtörzs él benne egyensúlyban, ezért pedig mindenki önmaga is tehet.
A baktériumokról a legtöbbeknek a fertőző betegségek jutnak eszébe, holott a baktériumoknak valójában csak igen kis része kórokozó. Sokkal több a számunkra hasznos baktériumfaj, illetve az olyan baktériumok, amelyekről mind a mai napig nem tudjuk, van-e bármit is befolyásoló szerepük. A bélbaktérium-flóra sok-sok funkciója között védelmet nyújt a kórokozó (patogén) törzsek ellen, szerepe van az emésztetlen szénhidrátok lebontásában, a B- és K-vitamin előállításában, a gyógyszerek hasznosulásában, elősegíti az immunrendszer érését és optimális működését, a hormonháztartás egyensúlyát. A bennünk élő baktériumok egy jelentős részéről az utóbbi időkig tudomásunk sem volt. Ennek az a magyarázata, hogy például a fertőzések kimutatására használt klasszikus tenyésztéses székletvizsgálatok körülményei között nem maradtak életképesek, így a laboratóriumokban nem is „látták” azokat. Óriási változást az hozott, amikor a molekuláris genetikai vizsgálatok lehetővé tették, hogy géntérképük alapján azonosítsák a bélflórában található mikroorganizmusokat.
Dr. Schwab Richárd
– Amikor 2013-ban publikálták a humán mikrobiom projektet, azaz teljességében leírták a velünk együtt élő baktériumok genetikai állományát, orvos-kutatóként úgy éreztem, mintha egyszerre adták volna ki a Harry Potter vagy a Trónok harca összes kötetét. Esélyt láttunk benne arra, hogy sok betegséggel összefüggésben számtalan olyan kérdésre választ kapjunk, amire eddig nem volt magyarázat – fogalmaz Schwab Richárd gasztroenterológus szakorvos. A 2018-as év újabb mérföldkő volt a mikrobiom jelentőségének megértésében: bebizonyították, hogy az egyik nagyon ritka, családilag öröklődő vastagbélrák-típus kialakulásában szerepe lehet két baktériumfajnak, amelyeket be is tudtak azonosítani. Ennek azért van jelentősége, mert az adott kutatás ugyan csak a vastagbélrákok 1 százalékára vonatkozott, de ettől kezdve okkal feltételezték, hogy más daganatos és nem daganatos betegségeknél is fognak összefüggéseket találni. A daganatok mellett allergiák, ételérzékenységek, ízületi gyulladások, bél- és emésztőrendszeri zavarok, idegrendszeri és anyagcsere betegségek, a cukorbetegség, az érelmeszesedés, a magas vérnyomás hátterében is feltételezik és intenzíven keresik a bélflóra állapotával való összefüggéseket.
Dr. Lovas Gábor
– Mára az már bizonyossá vált, hogy a bélflóra, az immunrendszer és a központi idegrendszer működése között kapcsolat van – erősíti meg dr. Lovas Gábor neurológus főorvos, a Magyar Neuroimmunológiai Társaság vezetőségi tagja. – A mikrobiom baktériumai számos olyan molekula termelésére képesek, amelyek kihatással lehetnek az idegrendszer működésére. Felborult bélflóra mellett nagyobb eséllyel alakulhat ki „deformált” összetételű belső ökoszisztéma, ami növelheti immunológiai betegségek kialakulásának a kockázatát. Az emberrel együtt (szimbiózisban) élő baktériumok abnormális, kóros állapotát diszbiózisnak (dysbiosis) hívjuk.
A nemzetközi szakirodalomban meredeken emelkedik azoknak a publikációknak a száma, melyek a mikrobiom és az autoimmun betegségek közötti kapcsolatot kutatják. Megvizsgálják egy adott betegséggel élő csoport mikrobiomjának összetételét, majd összevetik azt az egészségesek baktériumflórájával. Minél több adat áll rendelkezésre, annál pontosabban kirajzolódhatnak tendenciák, hogy melyik betegcsoportnál látnak valamelyik baktériumcsoportból az átlagtól jelentősen eltérő dúsulást vagy hiányt. Önmagában ez még nem jelent ok-okozati összefüggést, de közelebb vihet fontos, akár a gyógyításban is használható információk feltárásához.
Állatkísérletekben már 2011-ben mutattak ki lehetséges összefüggést a bélflóra állapota és az SM között, ám – valószínűleg az akkoriban rendelkezésre álló vizsgálati technológia miatt – kézzel fogható eredmény nem született. Azt, hogy a mikrobiom összetételének lehetnek kimondottan az SM-re jellemző változásai, 2015-ben egy japán tanulmányban publikálták, igaz akkor még csak 20 SM beteg székletmintáit vetették össze a kontrollcsoport mintáival. A kutatók felvetették: ha sikerül egyértelműen bizonyítani, hogy a bélflóra egyes baktériumainak szerepe lehet az SM kialakulásában vagy kórlefolyásában, a mikrobiom egyensúlyának célzott visszaállításával esetleg befolyásolhatjuk a betegséget. Ugyanakkor az is kiderült, hogy az egyes ember mikrobiomjának összetétele csak rendkívül nehezen változtatható meg.
Nemrég az International Review of Neurobiology című nemzetközi folyóirat is összefoglalta az elmúlt időszak mikrobiom kutatásait. Ezek alapján nem lehet eléggé hangsúlyozni: ma még sok a feltevés, még nincsenek konkrét terápiás javaslatok, nemhogy bizonyítékokon alapuló kezelések. Ha be is azonosítják, hogy SM betegeknél mely baktériumok hiányoznak vagy tengenek túl, akkor sem egyszerű a probléma megoldása. Képzeljünk el egy óriási területen fekvő, szinte áthatolhatatlan sűrűségű trópusi esőerdőt, ahol csak néhány növényfajtát szeretnénk megritkítani vagy egyenletesen el- szaporítani úgy, hogy az ezernyi más élőlény élőközösségének egyensúlyát ne érje nagyobb károsodás…
Ami viszont már ismert tény: a mikrobiom összetételét az étrend befolyásolja. Schwab Richárd megjegyzi: az SM betegséggel élő, ma is aktív Terry Walhs amerikai orvos munkássága révén már a kétezres évek elején bekerült a szakmai köztudatba, hogy az étrend az SM tüneteit is befolyásolhatja. Lovas Gábor ehhez gyorsan hozzáteszi: arról viszont máig nincs egységes álláspont, hogy létezik-e egyértelműen kívánatos étrend SM-ben, hiszen az sem világos még, hogy egyetlen „optimális” bélflóra létezik, vagy többféle összetétel is egészségesnek tekinthető.
A mikrobiomot érintő táplákozási alapelvekben mindenesetre konszenzus van. Amint Lovas Gábor fogalmaz, az egészségtelen, sok sót és telített zsírsavat tartalmazó étrend ártalmas lehet, míg a rostdús táplálék hasznos a bélflóra számára. Az egészséges életmód elvei mentén felépített táplálkozás ugyan nem speciálisan az SM lefolyására hat, viszont a mikrobiom állapotára való általánosan kedvező hatása így is nyilvánvaló.
– Bár ma még sok a megválaszolatlan kérdés, vannak teljesíthető sarokpontok, amelyeket megtehetünk a mikrobiom épségéért. A bélflóra egészségének legfontosabb jelzője, hogy őrizze meg a biológiai sokszínűségét (biodiverzitás), mert ez az egyensúlyi működés alapja – ért egyet az elhangzottakkal Schwab Richárd is. Amint a gasztroenterológus szakorvos hangsúlyozza, a jótékony baktériumok sokszínűségét az elfogyasztott ételek sokszínűsége biztosíthatja leginkább. És itt a sokszínűség nemcsak metafora, hanem a helyes táplálkozás egyik konkrét jelzője, ha az elfogyasztott ételeket sokféle szín jellemzi.
– A mikrobiomot azzal támogathatjuk, ha nyers növényi tápanyagokban gazdag étrendet követünk. A húsfogyasztás nem tilos, de célszerű kevesebbet és inkább fehér húst, halat enni. Emellett sokkal nagyobb arányú nyers rostbevitelre, gyümölcs, főleg pedig zöldség fogyasztására van szükség. Igazán optimális az, ha egy héten legalább húszféle zöldséggel és gyümölccsel találkozik az emésztőrendszer. Ezt nem könnyű megvalósítani, de törekedjünk a változatos vegán elemekkel bővített táplálkozásra. Ez nem SM betegeknek szóló útmutatás, hanem általános irányelv. Érdemes felkészült dietetikus segítségét kérni abban, hogyan lehet olyan egyéni étrendet kialakítani, amiben fokozatosan el tudjuk érni a lehető legnagyobb arányú és leginkább sokszínű rostbevitelt – fogalmaz Schwab Richárd.
Azzal folytatja: már az is segíthet, ha nem károsítjuk „szándékosan” a mikrobiomot. Kerülni kell a füstölt, tartósított, ipari adalékanyagokkal, aromákkal, színezékekkel, cukorral vagy édesítőszerekkel készült, feldolgozott élelmiszereket. Kijelenti: a dohányfüstben lévő rákkeltő méreganyagok miatt nincs tolerálható cigaretta mennyiség, minden egyes szál cigaretta károsítja a nyálkahártyát (a szájüreg baktériumflórája is épp olyan fontos, mint a vastagbél állapota, a szájüreg is számos gyulladás és fertőzés forrása lehet). Leszögezi: az alkoholnak sincs kockázatmentes „dózisa”. A tömény szesz ártalmasabb, de még a vörösbor is növeli a nyálkahártya áteresztőképességét, ezáltal csökken a mutációkat okozó baktériumokkal szembeni védelem a bélbolyhok mélyében, ahol az őssejtek találhatók. Szintén sokat tud ártani a bélflórá- nak a rendszertelen, rossz minőségű alvás, a kialvatlanság, de a mozgáshiány is. Minden mindennel összefügg és minden mindenre kihatással van.
Számos szolgáltató kínál mikrobiom vizsgálatot, ezek költsége több tízezer forinttól akár a milliós nagyságrendet is meghaladó költségig terjedhet. Különböző technológiát kínálnak, nincs általánosan elfogadott vizsgálati protokoll. A vizsgálatot a kezelés szempontjából kell megválasztani, ezért nem javasolt, hogy laikusok internetes hirdetések alapján rendeljenek teszteket. Utóbbi esetben ugyanis könnyen előfordulhat, hogy a páciens csak egy drágán megvásárolt, de az SM betegsége kezelését semmiben nem befolyásoló leletnek lesz birtokában. Olyan centrumot kell keresni, ahol ebben járatos szakorvos dönt a vizsgálatokról és ez garancia arra is, hogy az eredmények hasznosulhatnak a kezelésben. Minden esetben a megválaszolásra váró konkrét szakorvosi kérdéshez kell illeszteni az alkalmazandó diagnosztikai módszert. Erről ebben járatos gasztroenterológiai, illetve neurológiai centrumban lehet dönteni, ahol az adott vizsgálati eredményt majd értékelni is tudják.
Probiotikumok segíthetnek? Gyakran találkozni hirdetésekben azzal, hogy probiotikumokkal támogatható a bélflóra, ezáltal az immunrendszer. A probiotikumok tulajdonképpen „jó baktériumtörzsekből összeállított koncentrátumok”. Dr. Lovas Gábor megjegyzi: a probiotikumok piaca gigantikus üzletággá nőtte ki magát. A főorvos egy korábbi szakmai összefoglalóban idézett több átfogó tanulmányt, amelyekben azt találták, hogy bár bevett gyakorlat, mégsem igazolható egyértelműen, hogy a probiotikumok az antibiotikum okozta hasmenés kockázatát csökkentik, vagy gyorsítanák a gyógyulást. Dr. Schwab Richárd is értelmetlennek tartja a „találomra” kiválasztott probiotikumok használatát a mikrobiom támogatására. Hasonlata szerint a mikrobiom egy ezernyi fajból álló őserdő, egy esőerdőt pedig nem lehet úgy helyreállítani, hogy elültetünk benne 6-8 fajta kultúrnövényt. „A reklámokban hirdetett „jótékony” baktériumok túlszaporodása ugyanolyan káros lehet, mint a lakatlan szigeten elszaporodó háziállatok, melyek a biológiai sokszínűség csökkentésével végül is sérülékenyebbé tehetik az ökoszisztémát.” A bélnyálkahártya szűrőfunkciójának (barrier) regenerálódását segíthetik jól kiválasztott probiotikumok, de erről szakorvossal, lehetőség szerint gasztroenterológussal ajánlott konzultálni. A mikrobiom sokszínűségét (diverzitást) ugyanakkor nem probiotikumokkal, hanem a helyes táplálkozással és életmóddal lehet helyreállítani.
A cikk a Multiplex Magazin 2022/3. lapszámában jelent meg. A hirdetéseket nem tartalmazó, ingyenes betegtájékoztató és életmód magazin nyomtatásban eljut az ország minden SM centrumként működő neurológiai osztályára, valamint a betegszervezetekhez. A lapot kiadóként a Békés Megyei Sclerosis Multiplexes Emberek Közhasznú Szervezete (Bekesmegyeiscleroris.hu) jegyzi. A lapszámok IDE KATTINTVA teljes terjedelmükben PDF formátumban letölthetők az internetről is.
