A szorongás csökkenésében, a depresszió elkerülésében, de akár a fáradékonyság mérséklésében, sőt a fájdalomcsillapításban is lehet szerepe a pszichológiai módszereknek. Az egyéni vagy csoportos foglalkozások érdemben hozzájárulhatnak az életminőség javításához. A tapasztalatairól és az SM betegek körében végzett felmérések eredményeiről is beszámolt dr. Hegedüs Katalin klinikai szakpszichológus. Fontos tanulság: nem kell, sőt nem szabad megvárni, amíg valaki krízisbe jut, a pszichológiai módszerek ennek megelőzésében is sokat tudnak segíteni.
Dr. Hegedüs Katalin
– Lelki megterhelés fiatalkorban szembesülni egy mai tudásunk szerint élethosszig tartó betegséggel. Különösen, ha ez gyakran egy olyan kihívásokkal teli időszakban történik, amikor a pályaválasztás, a munkahely megtalálása, az önálló élet anyagi megalapozása, a párválasztás, a családalapítás kérdései számos bizonytalanságot rejtenek, esetleg már kisgyermekek felnevelésének a felelőssége is nyomja az érintett vállát. Az SM jellegéből adódó bizonytalanság a saját élet feletti kontrollvesztés érzését válthatja ki, ami a tünetek súlyosságától, az élethelyzettől, a személyiségtől függően hozzájárulhat a szorongáshoz, reményvesztettséghez, depresszióhoz – vázolja Hegedüs Katalin. Nemcsak a kezdeti diagnózis lehet kritikus időszak: egy későbbi állapotrosszabbodás vagy a nehéz élethelyzetek mint egy munkahely elvesztése, válás, gyász, de akár egy gyermek születése is kiválthat olyan szituációt, amiben elkél a támogatás.
A helyzetet súlyosbíthatja, ha a tünetek egymásra épülnek, ha a fáradékonyság, a szorongás, a depresszió, a hangulatingadozások, a kognitív nehézségek (koncentrációképesség romlása, tanulási nehézségek) negatív spirálként felerősítik egymást. Alexitímiának nevezik azt a jelenséget, amikor képtelenné válik valaki a saját érzelmeinek az azonosítására, illetve kifejezésére, ezért az érzelmei által kiváltott érzéseket tévesen, testi tünetként éli meg. Ekkor még inkább felnagyítódhatnak a fizikai panaszok, illetve ezeket tévesen az SM újabb vagy romló tüneteként érzelmezheti a beteg. Régóta ismert tény az is, hogy a depressziót átélő betegek erősebbnek élik meg a fájdalmakat is, mint azok, akik meg tudják őrizni lelki egyensúlyukat. Mindez rontja az életminőséget, erodálja az emberi kapcsolatokat is, ami tovább súlyosbíthatja a helyzetet.
A Semmelweis Egyetem Neurológiai Klinikáján 68 SM beteg bevonásával végzett vizsgálat fontos megállapítása: a depresszió nem függött össze sem demográfiai jellemzőkkel (életkor, nem, iskolázottság), de a betegség klinikai jellemzőivel sem. Tehát egy beteg lelkiállapota nem feltétlenül változik együtt a fizikai állapottal: lehetnek viszonylag kis korlátozottsággal élő SM betegek is mély depresszióban, viszont súlyos fizikai nehézségekkel küzdő betegek is lehetnek életvidámak. Depresszió szempontjából inkább a pszichés tényezők a meghatározók, mint az alkalmazkodás képessége, a kognitív fáradékonyság vagy hogy a beteg megküzdési stratégiája inkább problémafókuszú („oldjuk meg, amit a helyzet megenged”) vagy érzelmi fókuszú. Összességében fontos tanulság: a depressziót, a lelki nehézségeket nem szabad törvényszerűnek elfogadni, mert érdemben lehet tenni a helyzet javítása érdekében.
– A klinikán 2015 óta szervezünk prevenciós pszichoterápiás csoportokat. Kezdetben ezek úgynevezett autogén tréningek voltak, amelyeken célzottan a fáradékonyság csökkentésére törekedtünk. Közben viszont a felmérések azt mutatták, hogy a depresszió is csökkenni tudott. Ebben nemcsak a pszichológiai módszerek játszottak szerepet, hanem az is, hogy a betegek megtapasztalták a társas támogatásban rejlő megtartó erőt. Kérték a folytatást. Így szerveztük meg azt a támogató (szupportív) csoportot, amely már nem előre meghirdetett számú foglalkozással dolgozik, hanem a résztvevőkkel kéthetente találkozunk, bárki bármikor becsatlakozhat – számolt be a kezdetekről és az abból kinőtt folytatásról Hegedüs Katalin.
Szerették volna adatokkal is számszerűsíteni, milyen változásokat hozhat a pszichológiai támogatás, ezért egy kutatás keretében felépítettek egy intenzív, heti másfél órás, 20 alkalmas tréninget is. Olyanokat vontak be, akik depresszív vagy szorongásos tünetek miatt már kértek segítséget, így motiváltak voltak abban, hogy végigcsinálják a féléves programot. Felmérték a tréning előtt, után, majd 6 hónappal később is a hangulatot, a szorongást, a fáradékonyságot, az érzelmi életet, a megküzdést. A 6 fős kiscsoportba olyan 27-36 éves betegeket (4 nő, 2 férfi) vontak be, akik nemrég (átlagosan 2 éve) szembesültek az SM-mel, jó állapotban vannak (EDSS átlag 1,4).
– Minden területen pozitív változást tapasztaltunk. Klinikailag jelentős változást sikerült elérni a fáradékonyság enyhülésében, ami azért fontos, mert ez a sokakat sújtó tünet gyógyszeres terápiával nehezen befolyásolható. A résztvevőknek javult a hangulata, csökkentek a depresszió kockázati tényezői, az egészségszorongás. Új kommunikációs megközelítést, új megküzdési módokat is elkezdtek alkalmazni, nőtt a kontrollérzet. Ami pedig az objektíven mérhető értékek mellett a legfontosabb: maguk a betegek elégedettek voltak a tréninggel. Pozitív személyes változásokról számoltak be, ezért önsegítő csoportként továbbra is havonta találkoztak és ez a társas támogatás még az egy évvel későbbi utánkövetésnél is fennállt – számolt be az eredményekről Hegedüs Katalin. Mind a pszichológusok, mind az orvosok, mind a betegek számára fontos végkövetkeztésük szerint SM-ben a diagnózis utáni korai fázis egy ideális beavatkozási pont az alkalmazkodás elősegítése és az érzelmi egyensúly fenntartása érdekében.
– Egy pszichológus számos ponton tud segíteni a betegút során. Szerepe lehet a pszichés és kognitív kiindulási állapot rögzítésében, majd annak követésében. Pszichológiai oktatás keretében átadhatja azokat az információkat, hogy mit tehet önmaga a beteg a lelki egészség megőrzése érdekében, ezáltal csökkenthető a bizonytalanság és kiszolgáltatottság érzése, nőhet a kontrollérzés. Van lehetőség egyéni pszichoterápiára, csoportterápiába való bekapcsolódásra. Saját klinikai gyakorlatunkban kognitív tréninget is hirdetünk, ami segíthet a gondolkodási nehézségek megelőzésében, mérséklésében – sorolja Hegedüs Katalin.
Azt javasolják az SM-mel élőknek, hogy éljenek a lehetőséggel, vegyék fel a kapcsolatot az őket gondozó neurológián dolgozó pszichológussal akkor is, ha aktuálisan nem érzik szükségét. Ez a lehetőség természetesen azok előtt is nyitva áll, akik már régebb óta élnek együtt a betegséggel. A rendszeres pszichológiai kontrollvizsgálat a neurológiai vizitekhez hasonlóan indokolt lehet, hiszen egy külső szakember hamarabb felfedezhet olyan jeleket, amelyek beavatkozást igényelhetnek. Érdemes tájékozódni a lehetőségekről, hogy amikor esetleg szükség lesz rá, már ismerősként, bizalommal fordulhassanak szakemberhez, ezzel megelőzve azt, hogy egy kisebb gödör nagyobb árokká vagy szakadékká terebélyesedjen.
A cikk a Multiplex Magazin 2022/3. lapszámában jelent meg. A hirdetéseket nem tartalmazó, ingyenes betegtájékoztató és életmód magazin nyomtatásban eljut az ország minden SM centrumként működő neurológiai osztályára, valamint a betegszervezetekhez. A lapot kiadóként a Békés Megyei Sclerosis Multiplexes Emberek Közhasznú Szervezete (Bekesmegyeiscleroris.hu) jegyzi. A lapszámok IDE KATTINTVA teljes terjedelmükben PDF formátumban letölthetők az internetről is.
