Bár az interneten számos ajánlás és egyéni beszámoló kering SM betegek diétáiról, ezek leginkább divathullámokhoz igazodnak. Miként a betegség, úgy a betegek is sokfélék, sok tényezőn múlik, kinek milyen étrend javasolható. Amint Petrik Mária táplálkozástudományi mester, a tatabányai Szent Borbála Kórház dietetikai és gyógyélelmezési főosztályának vezetője hangsúlyozza, egyetlen olyan általános tanács van, amit a táplálkozásról minden SM betegnek érdemes megfogadnia: kérjen dietetikustól konzultációt.
– Rendszeressé kellene tenni a beteg és a dietetikus találkozását is a gondozások keretében, hogy a kezelőorvos, az SM nővér, a rehabilitációs szakmák képviselői vagy a pszichológus mellett a dietetikus is az egészségügyi csapat tagjaként segíthesse a betegeket. Kiindulásként fontos leszögezni: ma nincs olyan orvostudományilag széles körben elfogadott általános diétás javaslat, ami kifejezetten az SM betegnek szólna – jelenti ki Petrik Mária. Ez viszont nem azt jelenti, hogy ne kellene odafigyelni az étkezésre, az étrenddel ugyanis nagy mértékben lehet befolyásolni az egészségi állapot alakulását. Petrik Mária számos diétás javaslatot említ, ami hazai vagy külföldi fórumokon felmerül, mint az SM betegeknek követendő példa.
Petrik Mária
– Az őskori étkezést zászlajára tűző paleolit diéta húst, halat, magvakat, zöldségeket és bogyós gyümölcsöket tartalmaz, kihagyva a tejet, tejterméket, tojást és glutént az étrendből. Az amerikai Terry Wahls orvos nevéhez kötött Wahls-diéta alapját is a paleo előírások adják, kiegészítve vitaminpótlással, meditációval és edzéssel. Az eredetileg gyógyszeres kezelésre nem reagáló epilepsziás gyerekeknek kifejlesztett ketogén diéta minimális szénhidrátot enged, az étrendben elsősorban a zsírok szolgálnak energiaforrásként. Korlátozza a telített zsírsavak, a vörös hús, az olajos halkonzervek bevitelét és a friss halakat preferálja az ugyancsak orvos nevéhez fűződő Swank-diéta. SM betegként diagnosztizált orvosként dolgozta ki George Jelinek azt az életmódprogramot, ami OMS diétaként ismert: tiltja a tejet, tejkészítményeket, telített zsírsavakat, viszont nagy hangsúlyt fektet a lenmagolajra, az omega-3 zsírssav kiegészítésére, a D-vitamin pótlására. A McDougall-étrend teljesen vegán, nem enged húst, halat, tojást, tejet vagy tejterméket fogyasztani, gluténmentes, de szénhidrát-túlsúlyos táplálkozást javasol. Az időszakos böjtöt a koplalással kombináló IER-étrend az emésztőrendszer rendszeres tehermentesítésének feltételezett hasznát emeli ki – sorolja az egyes terápiák főbb jellemzőit a szakember.
A leltár legfőbb tanulsága: az interneten csaknem mindenre és mindennek az ellenkezőjére is található „szakmainak tűnő” javaslat. Az SM diagnózisa után a betegek vagy hozzátartozók egy része a honlapokon, fórumokban keres információkat arról, mit tehetne a saját egészsége érdekében vagy „az SM ellen” az étrendjével. Előfordul, hogy csak a véletlenen múlik, hogy valaki egy cikk vagy egy Facebook-csoportban olvasott hozzászólás alapján milyen diétába kezd bele. Pedig egy szakszerű étrendi javaslat összeállítása sokkal több körültekintést és szakmaiságot igényel.
– Ahogyan az orvos felveszi a kórelőzményt, kikérdezi, megvizsgálja a beteget, egy dietetikai konzultáció sem a tanácsadással kezdődik. Meg kell ismernünk a páciens szokásait, életmódját, ezért egy táplálkozási napló kitöltését kérjük. Fontos, hogy itt ne „elvárt”-nak feltételezett válaszokat kapjunk, hanem a reális helyzetet mérhessük fel. Fontos, hogy lássuk a beteget, meghatározzuk a testösszetételét, az izomarányt, a testzsírszázalékot. Tudnunk kell a társbetegségekről, cukorbetegségről, emésztési problémákról, bármilyen fizikai vagy pszichés evési akadályról, az ételallergiákról, ételintoleranciáról. Megnézzük a laborleleteket is, hogy azokból kirajzolódik-e anyagcsere-probléma, vérszegénység vagy más hiányállapot. És betekintést kell nyernünk a beteg élethelyzetébe, mindennapi életritmusába, családi körülményeibe, anyagi lehetőségeibe, hiszen nem az „ideális” étrendet kell közösen kitalálnunk, hanem azt az „optimális” étrendet, amit reálisan meg is tud valósítani a hétköznapokban – fogalmaz Petrik Mária. És még egy fontos kitétel: a páciensnek magáénak kell éreznie az étrendet és örömöt találni az evésben, mert ha a kidolgozott diétát csak korlátként és kínlódásként éli meg, akkor amellett nem fog hosszú távon elköteleződni.
Az SM rövid távú tüneti kezelése és a betegségre ható hosszú távú terápia egyaránt okozhat újabb kihívásokat. A hirtelen fellángoló gyulladások lecsillapítására alkalmazott szteroidkezelés például étvágynövelő hatású, ami ráadásul az aktuálisan kezelendő panaszok miatt rendszerint együtt jár egy beszűkült mozgástérrel, ennek következtében pedig nagyon rövid idő alatt is több kilónyi súlyfelesleget is okozhat.
Az egészséges testsúly fenntartása vagy visszaszerzése nem hiúsági kérdés, hanem alapvető egészségügyi célkitűzés. A súlyfelesleg megterheli a gerincet, az ízületeket, nehezebbé teszi a mozgást, még inkább a passzivitás irányába tol. A zsírréteg számos szív- és érrendszeri, sőt rákbetegség rizikóját is növeli, különösen a hasi és a szervek közötti zsírszövet. Ami pedig az immunrendszer – és így az SM szempontjából – ugyancsak kiemelendő: a zsírsejtek gyulladáskeltő fehérjéket és hormonokat is termelnek. Ahogyan a felesleges súlygyarapodást, ugyanúgy az alultápláltságot is el kell kerülni. Az alultápláltság nem egyenlő a soványsággal. Olyan hiányállapotot jelöl, amikor egyen- súlyzavar lép fel, tehát adott tápanyagból többet használ fel a szervezet, mint amennyi- hez hozzájut vagy amennyit hasznosítani tud.
– Egy megfelelően összeállított étrend ugyan az SM betegséget nem fogja gyógyítani, ám több fronton hozzájárulhat egy SM beteg egészségének támogatásához. Az immunsejtek például közvetlen interakcióba kerülhetnek specifikus étrendi összetevőkkel, mint a vitaminok vagy a megfelelő összetételű zsírsavak. Közvetett módon szintén támogatja az immunrendszer kiegyensúlyozott működését a bélflóra, a mikrobiom állapota. Az étrend ugyanis döntően befolyásolja a belekben élő bélbaktériumtörzsek összetételét, ezzel pedig kihatással lehet a szervezetben különféle gyulladásos folyamatokra is – fogalmaz Petrik Mária.
Fenntartva azt, hogy minden betegnek személyre szabott konzultációt javasol, ha általános irányelveket kell megfogalmazni, Petrik Mária a mediterrán étrendet tartja mintának. Ennek alapja a sok zöldség és gyümölcs, kevés és inkább fehér húsok fogyasztása, halfogyasztás, olívaolaj használata, minél kevesebb iparilag feldolgozott étel. A szakember fontosnak tartja a mesterséges édesítőszerek kiiktatását, ám mivel a túl sok finomított cukor sem javasolt, ezért a xilitet vagy eritritet nevezi meg (ezek viszont hashajtó hatásúak lehetnek). Kiemeli az élelmiszerbiztonságot is: különösen abban az időszakban, amikor valaki az immunrendszere működését tompító terápiát kap, fontos oda- figyelni a kézhigiéniára, a nem megfelelően tárolt vagy hőkezelt élelmiszerből adódó ételfertőzések kockázatának csökkentésére.
A cikk a Multiplex Magazin 2022/3. lapszámában jelent meg. A hirdetéseket nem tartalmazó, ingyenes betegtájékoztató és életmód magazin nyomtatásban eljut az ország minden SM centrumként működő neurológiai osztályára, valamint a betegszervezetekhez. A lapot kiadóként a Békés Megyei Sclerosis Multiplexes Emberek Közhasznú Szervezete (Bekesmegyeiscleroris.hu) jegyzi. A lapszámok IDE KATTINTVA teljes terjedelmükben PDF formátumban letölthetők az internetről is.
