Mennyi mindent adhat egy SM beteg az egészségeseknek! Tudják ezt a betegek családtagjai, barátai, de ez derül ki azoknak az önkénteseknek az elmondásából is, akik idegenként csöppentek bele egy-egy SM beteg életébe, mert szabadidejükben, ellenszolgáltatás nélkül eljárnak azokhoz, akiknek jól jön a segítség. Önbecsülést, a jó tett semmi máshoz nem fogható érzését kapják ők hétről-hétre [&hellip
Mennyi mindent adhat egy SM beteg az egészségeseknek! Tudják ezt a betegek családtagjai, barátai, de ez derül ki azoknak az önkénteseknek az elmondásából is, akik idegenként csöppentek bele egy-egy SM beteg életébe, mert szabadidejükben, ellenszolgáltatás nélkül eljárnak azokhoz, akiknek jól jön a segítség. Önbecsülést, a jó tett semmi máshoz nem fogható érzését kapják ők hétről-hétre a betegektől.
Az önkénteseket olykor előítéletek lengik körül, sokan azt gondolják: ők biztosan unatkozó emberek, akiknek semmi dolguk a világban. Amint riportunkból kiderül, korántsem erről van szó: teljes munkaidőben dolgozó fiatal menedzsertől, állásinterjúkra járó középkorú asszonyig, gyakorlati tapasztalatot kereső főiskolástól, az idősebb kor passzivitásába beletörődni nem akaró nyugdíjasokig széles a skála. Ők azok, akik rájöttek: a minden magyarra jutó napi 4 óra tévénézés helyett felemelőbb az önzetlenséget időről-időre megélni.
Félelmetes belegondolni, hogy átlagosan minden egyes napra egy fél műszak passzív bambulás jut minden emberre, s akkor még csak a tévé- képernyőt számoljuk, a számítógép monitorát nem. Ön mit látott tegnapelőtt a tévében? Mi történt a sorozatban, melyik húsz hírt mondták be a híradóban, mit is kérdeztek a vetélkedőben két nappal ezelőtt? A legtöbben nem emlékszünk már rá, elszállt, mint az álom a semmibe. A virtuális világ helyett érdekesebb és értékesebb lenne a valóságos.
Az idő telik, akár hasznos dolgot teszünk, akár nem. Bárki bármit mond is önmaga felmentése gyanánt, hogy ő miért nem tud tenni semmit, érvei szertefoszlanak akkor, amikor az egyedül élő, fél évtizede csak két bottal járni tudó SM beteg asszony elmeséli, hogy önmaga mit talált ki, amivel maga erejéhez mérten segíthet a sorstársaknak. S ez csak egyetlen példa a sok közül, hogy mi mindent megtesznek egymásért országszerte az SM betegek is. Aki fizikailag nem tud, segíthet lelkileg, ezzel pedig önmaga is gyarapszik. Pénze nem lesz több, de életereje igen, a befektetett energia az emberi kapcsolatokban többszörösen megtérül.
Sokszor panaszkodunk, hogy a világban hiánycikk az emberség. Lássuk be: ha ez így van, azért én, aki írom és Ön, aki olvassa ezeket a sorokat, egyaránt felelősek vagyunk. Vegyük hát észre, hogy mit tehetünk ma ellene. Nem majd holnap, ma!
B. Papp László
lapszerkesztő
A SejtMag Magazin 2012. tavaszi lapszáma
