Szinte évről-évre új felfedezéseket tesznek az SM működéséről, ezek pedig hosszú távon akár alapjaiban írhatják át a kezelések módszereit is – vetítette előre prof. dr. Vécsei László akadémikus, a Szegedi Tudományegyetem Neurológiai Klinikájának korábbi igazgatója az „SM eSzMecsere” podcast-sorozat legutóbbi adásában. A professzor hangsúlyozta mi mindenben különbözhet két SM beteg akkor is, ha látszólag ugyanolyan állapotban van, s hogy miért fontos olyan tünetekről is beszámolni az orvosnak, amelyeknek látszólag nincs jelentősége. Bár ma is minden betegnél sok tényezőt figyelembe vesznek a terápiás javaslat megfogalmazásakor, Vécsei László szerint a valódi személyre szabott orvoslás korszaka azzal köszönt be, ha a jelenleginél is jóval több laboratóriumi és képalkotó paramétert értékelve követhetik a betegek állapotát.
Prog. dr. Vécsei László
Azt már régóta tudják az orvosok, hogy egy SM betegnek akkor is előrehaladhat a betegsége, ha éppen nincsenek új panaszai. Ezért is fontosak a rendszeres kontrollvizsgálatok során az MRI felvételek, amikor össze tudják hasonlítani a korábbi képekkel, hogy van-e változás az agyban és a gerincvelőben. A neurológusok számára nagy tanulságul szolgált, amikor a kezdeti, kisebb képfelbontásra képes MRI berendezéseket egyre részletesebb képalkotást biztosító készülékek váltották fel, akkor ugyanis felfedezték: bizony a nyugalmi állapotúnak gondolt SM betegek idegrendszerében is vannak változások, csak azok a korábbi képfelbontással gyakran nem látszódtak. Az MRI ugyanakkor nem ad mindenre magyarázatot még ma sem, hiszen az is előfordul, hogy a jelenlegi, modern gépekkel sem látszódik betegségaktivitás olyan betegeknél, akiknek ennek ellenére romlik az állapotuk. „Valami mást is kell keresnünk azon túl, mint amit most mérünk, mert valamit nem látunk, ami pedig ott van” – hangzott évekkel ezelőtt a feltevés, ami újabb tudományos kutatások sorát indította el. Úgy tűnik, hogy azóta több dologra is ráakadtak – ezekről adott számot Vécsei László a podcastban.
– Csendes progressziónak, idegen szóval silent progression-nak nevezzük azt, amikor úgy halad előre a sclerosis multiplex, hogy annak nincsenek látványos, mérhető jelei. Illetve vannak, csak legfeljebb nem vesszük észre, hogy nem is olyan „csendes” az a progresszió. Mindenki megnyugszik, amikor a betegnek nincsenek új vagy felerősödő tünetei, nem romlott a mozgáskészsége, a rokkantság mértékét kifejező EDSS-skála szerint sincs rosszabbodás, az MRI felvétel sem mutat jelentős változást. De valami mégis megváltozik: például gyakrabban fordul elő, hogy a betegnek nem jutnak eszébe szavak, esetleg többet kell gondolkodnia egy bevásárlólista megírásakor. Csak ez nem feltétlenül derül ki a kontrollvizsgálat során, ha az orvos nem kérdez rá, a beteg és a családtagok pedig nem tulajdonítanak ennek jelentőséget, betudják a szétszórtságnak vagy az életkornak. A memória romlása pedig igenis fontos tünete az SM-nek, csak az SM centrumok egy részében nem mérik rutinszerűen, holott különféle tesztekkel ez is mérhető.
Laboratóriumi vizsgálatok között is vannak, amelyek ma már bizonyítottan képesek árnyalni a diagnózist és akár előre is tudják jelezni a várható rosszabbodást, ám idehaza egyelőre nem érhetők el a rutin vizsgálat részeként. Ez az úgynevezett neurofilamentum (NfL) laborvizsgálat. Ezt korábban csak az agy-gerincvelői folyadékban (liquor) tudták mérni, de a diagnosztika fejlődésével ma már a vérből is ki tudják mutatni. A neurofilamentumot úgy lehet elképzelni, hogy ezek apró fehérjeszálacskák, melyek az idegsejt vázának a részei. Ha az idegsejt megsérül, elpusztul (SM vagy más ok miatt), akkor ezek a fehérjerészecskék felszabadulnak, bekerülnek a liquorba, kisebb mennyiségben a vérbe, ezáltal jelzőivé válnak annak, hogy épp milyen mértékű idegsejt-pusztulás zajlik a központi idegrendszerben. Mire használható ez? Egyrészt általa nyomon lehet követni, hogy az SM terápia hatékony-e, illetve még azelőtt előre lehet jelezni egy készülő rosszabbodást, hogy annak más módszerrel már mérhető jele volna. Magyarán: nem kell megvárni, amíg látványosan romlik a beteg állapota és kialakul a relapszus vagy új kontraszthalmozó elváltozások (léziók) jelennek meg az agyban, hanem terápiaváltással ezt megpróbálhatják megelőzni. Fontos leszögezni: erről egyelőre a kutatások részeként tudunk beszélni, nem része a betegellátásnak.
Szintén előremutató területként értékelte Vécsei László a mikroliga-kutatásokat. Miről van szó? A mikrogliák leegyszerűsítve olyan sejtek, amelyek az agyban felismerik a sérült vagy rosszul működő idegsejteket és azokat elkülönítik az egészséges sejtektől, jelenlétük tehát nélkülözhetetlen az egészséges agyműködéshez. Viszont, ha a mikroglia funkciója változik és túl nagy aktivitásúvá válnak ezek a sejtek, akkor azok önmagukban is képesek gyulladást és idegi károsodást okozni. – Két, az adott pillanatban látszólag teljesen azonos állapotban lévő, sőt akár megegyező MRI diagnózissal rendelkező SM betegnél is előfordulhat, hogy többszörös különbség van a mikroglia sejtek aktivitása között. Az MRI kép ezt nem mutatja meg, viszont egy másik módszerrel, a szövetek anyagcseréjét is ábrázoló PET vizsgálattal megállapítható a mikroglia aktivitás – magyarázza a professzor. Meglátása szerint ez a gyógyszerkutatásoknak is egy ígéretes iránya. Amíg ugyanis a jelenlegi SM gyógyszerek többségükben a fehérvérsejtekre irányulnak, a T-sejtek és B-sejtek aktivitásán keresztül próbálják megállítani az autoimmun gyulladásos folyamatot, a mikroglia aktivitását normalizálni képes gyógyszerek a háttérben meghúzódó, a hosszú távú rosszabbodásért felelős progresszív folyamatot gátolhatnák.
A fentiek tanulsága, hogy az SM betegség nemcsak a hirtelen gyulladásos fellángolásokkal kísért shubokkal van összefüggésben. Tehát egy relapszusból felállva sem szabad abbahagyni a terápiát azzal a felkiáltással, hogy immár jól érzem magam, nem kell a gyógyszer. Az erős gyulladásos epizódoktól függetlenül már kezdettől fogva zajlik a háttérben egy folyamatos károsodás is. Ezt hívják parázsló SM-nek, ennek mértéke és üteme személyenként nagyon eltérő lehet. Az SM ez alapján nem „ezerarcú” kór, hanem „sokezer-arcú” betegség, hiszen még a látszólag azonos állapot is számos ponton különbözhet, ami kihatással lehet arra, hogy egyik betegnél miért az egyik, másiknál miért egy másik terápia válik be.
Mi következik mindebből? Amint Vécsei László fogalmaz, semmiképpen sem az elkeseredettség. – Nem vagyunk tehetetlenek. Amikor én elkezdtem SM betegeket kezelni, egyedül szteroidot tudtunk adni a tünetek enyhítésére, ma húszféle gyógyszer áll rendelkezésünkre a betegség kordában tartására, és a következő években jönnek az újabbak. A terápiák fegyelmezett használatával, az egészséges életmóddal, a tünetek kezelőorvossal való részletes megbeszélésével minden beteg hozzá tud járulni ahhoz, hogy a jelenlegi tudásunk szerinti leghatásosabb terápiát kaphassa addig is, míg megérkeznek a következő generációs gyógyszerek – fogalmazott Vécsei László.
Meghallgatható az eSzMecsere podcast-sorozat részeként a Vécsei Lászlóval készült közel 40 perces beszélgetés, a korábbi műsorokkal egyetemben. Az adások linkjei elérhetők az MSMBA.hu/tag/podcast címen. A Sanofi által készített beszélgetés-sorozat 2021. májusában indult el. Miért került az agy hirtelen a figyelem középpontjába? Miért hatékony a testmozgás, mint kiegészítő stratégia az SM kezelésében? Hogyan ismerhetők fel és miként kezelhetők a gondolkozási nehézségek? Hogyan őrizhető meg a pszichológiai egyensúly SM-ben? Hány éves az agyunk? Melyek az SM mai korszerű kezelési lehetőségei? Milyen kapcsolatban áll az SM más társbetegségekkel? Ezekre a kérdésekre válaszoltak elismert neurológusok, dr. Mátyás Klotild, dr. Rózsa Csilla, dr. Bencsik Krisztina, dr. Jakab Gábor, dr. Csépány Tünde és dr. Bíró Zita, illetve radiológusként prof. dr. Kincses Zsigmond Tamás.
A cikk a Multiplex Magazin 2023/3. lapszámában jelent meg. A hirdetéseket nem tartalmazó, ingyenes betegtájékoztató és életmód magazin nyomtatásban eljut az ország minden SM centrumként működő neurológiai osztályára, valamint a betegszervezetekhez. A lapot kiadóként a Békés Megyei Sclerosis Multiplexes Emberek Közhasznú Szervezete (Bekesmegyeiscleroris.hu) jegyzi. A lapszámok IDE KATTINTVA teljes terjedelmükben PDF formátumban letölthetők az internetről is.
